madárhorog
madárhorog: madárfogó eszköz. Az alföldi folyók, mocsarak partján hosszabb-rövidebb zsineget kicövekelnek s a zsineg végére horgot kötnek. A horogra csalétekül hús-, tüdődarabkát, főtt borsót tesznek, majd a vízbe eresztik. A falánk vadkacsa, szárcsa a csalétek után kapva a horogra kerül. Zsineggel kb. 1 m magasságban át is kötik a nád között a vízimadarak csapását. A zsinegről 10–20 csalétkes horog lóg le a vízbe (Sárköz, Bodrogköz). A horoggal való vadkacsafogást Pák Dienes is leírta. Kukoricaszem csalétekkel a horgot országszerte varjú, galamb, fácán fogására használják. Horog helyett a kukoricaszemeket zsinegre is fűzik s így fogják a varjút, galambot. A mohó madár torkán akad a csalétek és fogva marad. A varjút Göcsejben az Őrségben, a Nyírségben, a Hortobágy környéki falvakban sütik, levesnek főzik. A madárhorog és a zsinegre fűzött kukoricaszem, tökmag Közép- és K-Európában, a Balkánon (észtek, lengyelek, nagyoroszok, ukránok, szlovákok, bolgárok, dobrudzsai tatárok) ismert eszköze a madarászoknak. Maxim Gorkij is említi egyik novellájában a horoggal való varjúfogást. A finnek, lappok halászhoroggal vízimadarakat fognak. A vízimadarak fentiekhez hasonló fogását részletesen ismerteti Hans Peter von Firdenheim 17. sz.-i német vadászati munkája. A Bakonyban és a székelyeknél két-, háromágú vashorgot megfelelő magasságban fára kötnek és húst, halat akasztanak rá. A csalétek után ugró róka fennakad a horgon. A rókahorog a modern vadgazdálkodásban is alkalmazott eljárás elcsökevényesedett változata. – Irod. Moszyński, K.: Kultura ludowa słowian (I., Kraków, 1929); Ecsedi István: Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon (Debrecen, 1933); Bednárik, R.: L’udové pol’ovníctvo na Slovensku (Turč. Sv. Martin, 1943); Vajkai Aurél: Szentgál. Egy bakonyi falu néprajza (Bp., 1959); Lindner, K.: Deutsche Jagdtraktate des 15. und 16. Jahrhunderts (Teil II., Berlin, 1959).
Gunda Béla
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
