magzatelhajtás, angyalcsinálás, elcsináltatás, elhajtás
magzatelhajtás, angyalcsinálás, elcsináltatás, elhajtás: a nem kívánt vagy titkolt terhesség szándékos megszakítása. A hatóságok és a valláserkölcs tiltásai ellenére a közvélemény hallgatólagos hozzájárulásával éltek vele az asszonyok és titokban a megesett lányok. – Egykéző vidéken, ahol az utódlás negatív normái alakultak ki, általánossá vált. A magzatelhajtás gyakoriságát, a rá vonatkozó erkölcsi normák társadalmi-történeti változásait alig ismerjük: az erkölcsi töltésű szokások legtakartabb rétege, amely alatt nehéz meghatározni a tényleges gyakorlatot. A magzatelhajtásra vonatkozó tiltásokból nem következik ezek egyértelmű betartása, még akkor sem, ha a paraszti közvélemény általában bűnnek tartotta a gyermek „elcsináltatását”. 1. A → bába által végzett magzatelhajtás a terhességmegszakítás orvosok által is gyakorolt változataihoz áll közel, azonban a laikus gyakorlat számos eljárását is átveszi. – 2. A terhes asszony vagy a laikusok által végrehajtott magzatelhajtás többféle eljárása közül a legfontosabbak: a) abortív főzetek, amelyeket a terhes asszony megivott (pl. petrezselyem élesztővel kevert főzete, rutafű pálinkában, kovászlé, citromlé – általában savanyú italok; ricinusolaj, szappanlé, anyarozs főzete, kékköves víz); – b) a terhes asszony túlerőltetése (pl. üres hombárba hajolt az asszony, hogy megnyomja a hasát a deszka; súlyos köveket, trágyával megrakott talicskát emelt föl); – c) → fürdés, gőzölés (pl. ecetes-sós lábfürdő, gőzölés sziksóval, főtt burgonyával stb.). – d) Primitív művi beavatkozással végeztek magzatelhajtást a falu specialistái, de ugyanezeket a műveleteket önmagukon is végrehajtották a terhüktől szabadulni akaró asszonyok. (Pl. a méhet horgolótűvel, orsóval, tollszárral, hegyes pálcával szurkálták meg; petrezselyem, fehér üröm, mályva stb. gyökerét dugták a hüvelybe stb.) Kenőasszonyok kimasszírozták, „kikenték” az anyából a magzatot. A terhes asszony kötéllel körülkötötte csípőjét, majd a kötelet megnedvesítette, amely megduzzadt és kiszorította belőle a gyermeket. – 3. A magzatelhajtás és annak következményei körül számos → mágikus eljárás és → hiedelem alakult ki. A mérlegre állított terhes asszonytól „elmérték” a gyereket, vagy – durva analógia alapján – puskaport nyelettek vele, hogy lökje ki a magzatot. – Valláserkölcsi tiltások és hiedelmek riasztották a magzatelhajtástól az anyákat; „Ártatlan láng” figyelmezteti gyermeke sírján fellobbanva hétévenként a bűnös anyát, aki halála után „tüzes nyoszolyára” kerül és a pokolban meg kell majd ennie a gyermekét (→ elvetélt gyerek). Az elhajtott magzat testrészeinek a → népi hitvilágban mágikus szerepet tulajdonítottak. A hasi gyerek ujja éjszaka világít; házban tartott kisujja láthatatlanná tesz; minden zárat kinyit (→ tolvajlás). (→ még: népi gyógyászat, → születésszabályozás) – Irod. Vajkai Aurél: Népi orvoslás a Borsa völgyében (Kolozsvár, 1943); Schram Ferenc: Magyarországi boszorkányperek 1529–1768 (I–II., Bp., 1970); Kapros Márta: A gyermekre vonatkozó preventív és produktív mágikus szokások az Ipoly menti néphagyományban (Nógrád megyei Múzeumok Közl., 1974); Gémes Balázs: A magzatelhajtással kapcsolatos hiedelmek a magyarság körében (A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múz. Évkve, IV–V; 1973–74, Szekszárd, 1975); Kapros Márta: Hiedelmek és szokások a graviditás kezdetétől az anya avatásának szertartásáig az Ipoly menti falvakban (Nógrád megyei Múzeumok Közl., 1977).
Németh Imre–Tátrai Zsuzsanna
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
