mondókamese

Full text search

mondókamese: a formulamesék egy csoportja. Ide sorolható voltaképpen már az ujjkiolvasó gyermekvers és a kiolvasó höcögtetők, lovagoltatók nagy része is, de idetartoznak az ölbe vett apróságoknak, majd velük együtt kettesben mondogatott, kötött ritmusú, olykor kötött szótagszámú meseszerűségek, mint pl. a közismert:
Volt egyszer egy ember,
Szakálla volt kender,
Meggyulladt a kender,
Megégett az ember,
Beletették lepedőbe,
Kivitték a temetőbe,
Két kutya húzta,
A harmadik nyúzta,
Sári néni siratta,
Pista bácsi kacagta.
(MNK 2013A*; BN 1962 *E)
vagy a hintázóként is használatos láncvers ( láncmese):
Egy, kettő, három, négy,
Te kis legény (leány) hová mégy?
– Debrecenbe baktatni,
Egy szál vasat találni.
Vasat adom kovácsomnak,
Kovácsom adja fejszéjét,
Fejszét adom favágómnak,
 
Favágóm adja fáját,
Fát adom kemencémnek,
Kemencém adja cipóját,
Cipót adom kaszásomnak,
Kaszásom adja fűjit ... stb.
(AaTh 2018*
A legfejlettebb, legbonyolultabb formák a Jakab és a zab, a kakaska és a jércike, a, kóró és a kismadár, a stb. Olykor önálló mondókameseként, kiszámoló vagy hintázó funkcióban találkozunk ugyanezeknek a meséknek a befejező, egyszerű láncszerkezetű részével. Ismeretesek a mondókamesének dalolt változatai is, s olykor felelgetős mesék is elhangozhatnak mondókamese formájában, mégis a zárt versszerű forma mellett jellemző vonásnak kell tartanunk a monológ jelleget és a dallamtalanságot. A szöveg ritmusát a funkció szabja meg: más és más ritmusa lesz a mondókamesének, ha anya és gyermeke, egy vagy több gyermek magában vagy együttesen mondogatja, ismét más, ha hintázóként, csúfolóként vagy kiszámolóként hangzik el. A funkció módosítólag hathat a szöveg befejező soraira is: a használók az alapszöveghez a célnak megfelelő hintázó-, csúfoló- vagy kiszámoló-befejezést illesztenek. Mesefunkcióban akkor kerülnek alkalmazásra, ha felnőtt mondogatja – rendszerint többször is egymás után – a kis (óvodás korú) gyereknek vagy nagyobbacskák (kisiskolás korúak) mondják egymásnak a játék szünetében, pihenés közben. A mondókamesék nagy része a gyermekfolklór körébe tartozik, ezért találhatók változatok szép számmal gyermekjáték-gyűjteményeinkben is. A mondókamesével Arany László, Török Károly és Kálmány Lajos óta kutatóink alig foglalkoztak, a feljegyzett szövegek nagy száma általános elterjedtségükkel, közismertségükkel magyarázható, módszeres országos anyaggyűjtésre eddig nem került sor. Az összehasonlító vizsgálatok is véletlenszerűek, a párhuzamok – elsősorban keletiek (zürjén, csuvas) – szórványosak. – Irod. Kovács Ágnes: Magyar formulamesék típusmutatója (Kézirat az MTA Néprajzi Kutató Csoport Adattárában); Bakos József: Mátyusföldi gyermekjátékok (Bp., 1953; UMNGy, VII.); Berze Nagy János: Magyar népmesetípusok (I–II., Pécs, 1957); Kovács Ágnes: a XX. században rögzített magyar népmeseszövegek XIX. századi nyomtatott forrásai. 1. Arany László magyar népmesegyűjteménye (Népi Kultúra – Népi Társadalom, 1969).
Kovács Ágnes

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages