nádlányok, a

Full text search

nádlányok, a: tündérmese. Fiatal férfi olyan helyről kíván házasodni, amely sem ezen, sem a túlvilágon nincsen, vagy egy öregasszony, akinek korsóját eltörte, megátkozza, hogy előtte ismeretlen helyről házasodjék; az ifjú a Nap, Hold, Szél anyjától tudakozódik Uborkaország vagy a Tökváros után. Feltör három diót (tojást) vagy levág három gallyat (nádszálat stb.), azokból szép leányok ugranak elő. Az első kettőnek nem tud vizet adni, mire eltűnnek (meghalnak), a harmadikat sikerül megitatnia. A leány életben marad, s megígéri, hogy a felesége lesz. Az ifjú szép ruhákért s hintóért bemegy a városba, hogy menyasszonyát méltóképpen vihesse haza. A leányt visszatértéig egy kút (patak) fölé hajló fára rejti. Egy cigányleány a vízbe löki, s elveteti magát az ifjúval. A nádszálkisasszony a vízben aranyhallá (kacsává) változik. Vetélytársnője kívánságára kihalásszák és megölik. Egy félrehullott pikkelyéből aranyos fa nő, vetélytársnője ezt is kivágatja s tűzre rakatja ( aranyhajú ikrek: AaTh 707, ill. MNK 707*; gyöngyöt síró, rózsát nevető leány, a: AaTh 403A; a hűtlen királyné: AaTh 318). Egy forgácsot szegény ember (asszony) hazavisz, házában leánnyá változik s kitakarít. A szegény ember munka közben meglepi, attól fogva nem változik vissza. Egyszer a király házánál fonó van, ezen a leány is részt vesz s elmondja történetét. A király felismeri, az álmenyasszonyt ló farka után kötteti, s a nádszálkisasszonyt feleségül veszi (AaTh 408). – Az egész magyar nyelvterületen 34 változatban feljegyzett mese. Ezek a fenti típusképtől csekély eltérést mutatnak. Kivétel a Benedek Elek által feldolgozott Merényi László-féle változat, amely számos, valószínűleg a gyűjtő által költött részletet tartalmaz. A szóbeliségből mindössze egy származéka került feljegyzésre, de a mese a „Világszép nádszálkisasszony” c. meséskönyv jóvoltából az ország egész területén ismertté vált. – A nádlányok meséje egész Európában elterjedt, különösen a Földközi-tenger medencéjében népszerű. Első ismert feljegyzése Basile Pentamerone-jában található (17. sz.), a következő században a velencei C. Gozzi egy másik változatát nagy sikerű mesejátékká dolgozta fel (A három narancs szerelme, ennek felhasználásával írta ismert operáját Prokofjev). A mesét tartalmazza a Perrault- és a Grimm-féle gyűjtemény is. A típus monográfiáját W. Anderson készült megírni, váratlan halála azonban meggátolta a munka befejezésében. – Irod. Eberhard, W.–Boratav, P. N.: Typen türkischer Volksmärchen (Wiesbaden, 1953); Dégh Linda: Kakasdi népmesék (ÚMNGy, VIII., I., Bp., 1955); Berze Nagy János: Magyar népmesetípusok (I., Pécs, 1957); Liungman, W.: Die schwedischen Volksmärchen (Berlin, 1961); Delarue, P.–Tenèze, M. L.: Le conte populaire français (II., Paris, 1964).
Kovács Ágnes

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages