névadás

Full text search

névadás: hagyományos eljárás, amely útján az ember személynévhez jut, de szokás nevet adni háziállatnak, hajónak, gépkocsinak, földrajzi fogalmaknak (pl. város, község, folyó, patak, hegy stb.), sőt állat- és növényfajtáknak is. Az emberi személynév ma már egyetlen funkciója az egyénítés, identifikálás, azaz az egyik embernek a másiktól való pontos megkülönböztetése. A személynevek négy kategóriáját különböztetjük meg: 1. Keresztnév vagy utónév: keresztnévadás. – 2. A személyekhez fűződő érzelmi kapcsolatok elősegítik a becenevek kialakulását és használatát. A keresztnevek sokféle kedveskedő alakja ismert. Ezeket a név csonkításával (pl. Katalin–Kata), a névhez függesztett kicsinyítő képzővel (pl. Jánoska), a csonkított névhez rakott képzővel (pl. Dorottya–Dóra), vagy ikerítéssel (pl. Andi-Bandi) képezik. – 3. Vezetéknév (családnév), amely nálunk a 14–16. sz.-ok között keletkezett és férfiágon öröklődik. A 18. sz. végén II. József kötelezővé tette a vezetéknév használatát. A magyar nyelvben a vezetéknév a keresztnév előtt áll, a többi nyelvben pedig éppen fordítva. Ez a finnugor eredetű sajátosság azzal van összefüggésben, hogy a vezetéknév tulajdonképpen jelző és nálunk a jelző megelőzi a jelzett szót, viszont az indoeurópai nyelveknél a vezetéknevek kialakulása abban az időben kezdődött, amikor az eltérő szórendet alkalmazó latin nyelv tekintélye még kiemelkedő volt. Hasonló magyar sajátosság a nők elnevezése: míg a legtöbb európai országban az asszony megtartja leánykori keresztnevét és felveszi férje vezetéknevét, nálunk a nő családi állapotát a férje teljes nevéhez fűzött -né képző mutatja. Ettől függetlenül a nép körében az asszonyt sok helyen leánynéven szólítják, főleg ha a férj másik községből származott vagy alacsonyabb sorból került ki. A vezetéknév különböző típusa ismert. Egy része az apanévből képzett (pl. -fi, vagy -fia képzővel, Antalfi); más része a származási helyre, az eredeti foglalkozásra, vagy a foglalkozás valamely eszközére, az egyén testi vagy lelki tulajdonságára, vagyoni helyzetére stb. utal. – 4. Ragadványnév. Falun általánosan elterjedt, sokszor azért, mert a hagyományosan használt kevés számú keresztnév a hasonló nevű személyek megkülönböztetésére nem elégséges. A ragadványnév nemcsak egy személyre, hanem sokszor az egész családra vagy nemzetségre vonatkozik. Falun sok helyen jobban ismerik egymás ragadványnevét, mint vezetéknevét. Némely helyen a ragadványnév a vezetéknév előtt (pl. Zsoboki Tóth János), más helyen a keresztnév után (pl. Péntek András Csopa) áll. Keletkezésének okai rendszerint azonosak a vezetéknevével. Egy részük családi eredetű, más részük a származási hellyel, a foglalkozással, a testi, lelki tulajdonsággal állt kapcsolatban ( még: csúfnév). – Irod. Lőrincze Lajos: A tolna-baranyai (volt bukovinai) székelyek névadási szokásaihoz (Ethn., 1948); Benkő Loránd: A történeti személynévvizsgálat kérdései (Magy. Nyelv, 1949); Kálmán Béla: A nevek világa (Bp., 1967); Őrsi Julianna: A műrokonság egyik formája Karcag társadalmában (Ethn., 1974).
Tárkány Szücs Ernő

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages