nyestezés

Full text search

nyestezés: A nyestet (lat. Martes foina), nyusztot (lat. Martes martes) értékes prémje miatt a nyestvadászok tél idején a hóban 10–25 km-en át is nyomon követik, s a fák odvában, a harkályfészekben meghúzódó állatot kifüstölik, a fatörzs veregetésével kiűzik. Az előbúvó állatot a nyerstvadász hosszú ágú keskeny villával ledöfi, zsákot tart eléje vagy ügyes mozdulattal nyakon ragadja s a tarkóját átharapja (Bakony, Ormánság, Börzsöny, Zempléni hegyek, Székelyföld). A nyestezés hasonló formája Európa-szerte ismert, s körültekintő részletességgel írja le Hans Peter von Firdenheim 17. sz.-i vadászkönyve. Az Ormánságban, a Zempléni hegyekben, a Lápos völgyében, a Székelyföldön erdei fákra elhelyezett hosszú dorong, fahasáb felett felpeckelnek egy másikat, a villa formájú pecekre csalétket (tojás, madár, mókus, juhbél) tesznek, s az ilyen zúzócsapdával ejtik el az állatot. Ezek a csapdák a Balkánon, a Kárpátok szlovák, román, ukrán lakosságánál, a különböző finnugor népek körében is használatosak. 1750-ben J. E. Ridinger német vadászati munkája ilyen csapdát ismertet. A nyest- és nyusztfogáshoz a fenti zúzócsapdán kívül más csapdákat ( ládacsapda, nyesthurok) is használnak. A nyest- és nyusztbőrrel a 14–17. sz.-ban az ÉK-Kárpátokban, Horváto.-ban és Szlavóniában adóztak is. A horvát nyestadó neve kunovia. – Az oroszok régebben az eladó leányt kunkanak ’nyestecské’-nek nevezték, s a kuna, ’nyest’ pénzegységet is jelentett. Pénzegység volt a nyestbőr a volgai bolgároknál is, hasonlóan mint más prémes állatok bőre a finnugor népeknél. A 13–14. sz.-i Neste és Nusz női neveink a nyest, ill. a nyuszt szóval azonosak. A németek a középkorban a szelíd nyesttel a ház körüli rágcsálókat fogdostatták össze. Tárgyi és nyelvi adatok nyomán (a nyest szó eredete bizonytalan, nyuszt szavunk finnugor, esetleg uráli eredetű) arra következtethetünk, hogy a nyest nyomonkövetése és a prémes állatok elejtésére alkalmas dorong-csapdák készítése már a magyarság uráli őshazájában ismeretes lehetett. – Irod. Tagányi Károly: A hazai élő jogszokások gyűjtéséről (Bp., 1919); Gunda Béla: Nyestezés az Ormánságban (Nép és Nyelv, 1942); Mészöly Gedeon: Az ugorkori vadászélet magyar szókincsbeli emlékei (Ethn., 1951); N. Sebestyén Irén: Az uráli népek régi lakóhelyeinek kérdéséhez (Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Oszt. Közl., I., Bp., 1951); Molnár István: Népi vadfogási módok az Ivó-patak környékén (Klny., Marosvásárhely, 1955).

Nyestcsapda (Marócsa, Baranya m.)
Gunda Béla

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages