oroszok
oroszok: keleti szláv nép. A magyar nyelv a 17. sz.-ig oroszoknak nevezte mind az orosz, mind az ukrán nép tagjait (→ ukránok), sőt egyes nyelvjárásokban ez az értelmezés tovább élt. Ez arra vall, hogy ’orosz’ szavunk még abból az időből származik, amikor a keleti szláv törzsek nyelvi differenciálódása még nem vált erőssé. Az orosz nép kialakulásában részt vevő törzsek az egykori szláv nyelvterület ÉK-i, K-i felén éltek. E településterület természetes központja Kijev volt. A kijevi fejedelmek központosították a feudalizáció útján többé-kevésbé megindult törzseket. Később a Kijevi Nagyfejedelemség kisebb fejedelemségekre tagolódott. A nagy földrajzi távolságok, a később Szibériába és a déli területekre irányuló kitelepedés időpontjai közötti különbségek az egységes nyelvi alap ellenére erős nyelvjárási eltéréseket fejlesztett ki. Végső soron az ukrán és a fehér orosz nép kialakulása is a nyelvjárási különbségek megerősödésével, elmélyülésével jött létre. A fokozatosan kibontakozó nyelvi különválás a 13–15. sz.-tól indult meg, amit a litván, lengyel uralom a későbbiekben csak meggyorsíthatott. A 18–19. sz. folyamán az ukrán, fehérorosz külön nyelvi fejlődést a cárizmus hivatalos politikája igyekezett lassítani, megállítani, sőt felszámolni. E törekvések azonban nem jártak eredménnyel. Az orosz nép, de valamennyi oroszo.-i nép és nemzetiség fejlődése, története szempontjából alapvető jelentőségű fordulatot jelentett 1917-ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Rövid félszáz év alatt a SZU a világ vezető államai közé emelkedhetett, megteremthette a föld első szocialista államát, társadalmát, gazdaságát, kultúráját. A szocialista szovjet állam rendezte a sok nemzetiségű szovjet nép egymáshoz való viszonyát, többek között az ukrán, fehérorosz nyelv is elnyerte a teljes önállóságot. – A magyarság érintkezése a keleti szláv törzsekkel még a honfoglalás előtt megindult, amint ezt a magyar nyelv szláv jövevényszavainak korai, K-i szláv rétege mutatja. A magyarság érintkezése az oroszokkal a honfoglalás és a feudalizáció megindulása után sem szakadt meg. Az Árpád-kor folyamán gyakran telepedtek meg orosz eredetű közösségek, amelyek különféle feudális szolgálatokat láttak el. Erre utalnak többek között helynév anyagunkban található orosz, oroszi tagokkal képzett földrajzi nevek. A középkori magyar királyi udvartartásban is gyakran voltak orosz nemzetiségű személyek. A királyi testőrség bizonyos funkcióit rendszeresen oroszok látták el. Így alakult ki az orosz szó másodlagos testőr, ajtónálló jelentése a középkori magyar nyelvben. Az újkor folyamán is rendszeresek maradtak a közvetlen kapcsolatok. Pl. D-Oroszo. szőlőkultúrájának kifejlesztésében jelentékeny szerepet játszottak a Tokaji Orosz Borvásárló Bizottság Hegyalján járt, tevékenykedett orosz tagjai, ill. az Oroszo.-ba kitelepedett magyar szőlőmunkások. – A felszabadulás után megélénkült, új alapokon fejlődő szovjet–magyar érintkezés lehetővé tette, hogy a szocialista társadalmi rend kiépítésében érvényesüljenek a SZU tapasztalatai. A társadalmi, gazdasági élet új fogalmainak megnevezésére több orosz szó került át a nyelvünkbe. – Az orosz kultúra hatása a mo.-i pravoszláv nemzetiségű csoportokra a 17. sz.-tól különösen jelentős volt. A 17–19. sz. között az orosz és magyar népi kultúra érintkezésében jelentősége volt az ukránok közvetítő szerepének.
Filep Antal
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
