paraszt

Full text search

paraszt: a társadalomtudományokban nem egyértelműen használt társadalmi kategória. Parasztokon olykor mezőgazdasági termelőket, esetleg csak földműveseket értenek általában, máskor jobbágyviszonyban élő mezőgazdasági termelőket és azok mezőgazdaságban maradt leszármazottait; találkozunk a parasztoknak a falusiakkal való azonosításával is. „Paraszt” szavunk mint melléknév még számos egyéb jelentést is hordoz. Az utóbbi évtizedekben a néprajztudományban egyértelműbbé vált a fogalom alkalmazása, amely ma a parasztságnak a társadalom egészében elfoglalt helyzete történelmi tanulmányozását tükrözi. Ez a koncepció a parasztságnak funkcionális szerepét strukturális helyzetével összekapcsolva a parasztokon mezőgazdasági termelőket ért, akik lehetnek csupán földművelők vagy állattenyésztők, e két foglalkozást egyaránt űzők, ezenfelül végezhetnek egyéb munkát is (pl. halászat, kézműipar) mezőgazdasági termelésük mellett, gazdasági tevékenységeiket azonban olyan osztálytársadalmakban végzik, amelyekben lehetőségük van a saját újratermelésükhöz szükséges munkaerőnek és munkaeszközöknek birtoklására, de általános munkafeltételeiknek tulajdonosai vagy az állam, vagy egyes jogi személyek, akik tulajdonjoguk és hatalmi helyzetük alapján az általuk termelt javak egy részét elsajátítják. A meghatározásnak megfelelően parasztoknak tekinthetők az ókori keleti és mediterrán, az ázsiai, afrikai, közép- és D-amerikai civilizációkat létrehozó társadalmaknak, valamint a feudális társadalomnak a fenti feltételek szerint elsődlegesen, de nem kizárólagosan mezőgazdasági munkát végző termelői éppúgy, mint a gyarmatosított területeken termelt javaik egy részének átengedésére nem gazdasági jellegű kényszerrel kötelezett élelmiszertermelők. Viszont nem parasztok a törzsi közösségek földművesei, a saját tulajdonukban lévő földön gazdálkodó farmerek és a bérmunkát vállaló agrárproletárok. – A parasztság az állam születésével együtt keletkezik, az állam létrejötte teremti meg össztársadalmi méretben a termelő tevékenység és a nem termelő tevékenység munkamegosztását, amivel időben egybeeshet, de nem szükségszerűen kötődik össze az élelmiszertermelő és az ipari tevékenységek lokális elkülönülése, a város és falu szétválása. A definíció értelmében a parasztság megszűnése akkor következik be, amikor a korábban paraszt saját munkafeltételeinek tulajdonosává válik. Ennek az időpontja általánosságban a jobbágyság felszámolásával esik egybe. Azonban olyan társadalmakban, ahol a személyi függőség csökevényei fennmaradnak, pl. K-Európában a jobbágyfelszabadítást követő időszakban, vagy a gyarmati területeken a függőség különböző újabban kialakult formái mellett, a korábban egyértelműen parasztok társadalmi helyzete hosszabb átmeneti periódusban, fokozatosan változik meg. Ezt tükrözik pl. Mo. esetében Erdei Ferencnek az 1930-as évek agrárnépességére vonatkozó vizsgálatai, aki a következő kategóriákat állapítja meg az egykori parasztságon belül: jobbágyparasztok, nemesparasztok, polgárparasztok, kisgazdák, kis haszonbérlők, törpebirtokosok, parasztkertészek, iparosok, kereskedők, uradalmi cselédek, egyéb cselédparasztok, summások, agrár szakmunkások. – Nehezebb azonban időben körülhatárolni azt a kultúrát és ezen belüli életformát, amelyet a parasztság alakított ki, s amely szívósabbnak bizonyult hordozóinál. Ez az életforma csak relatív értelemben, az uralkodó osztályok és a városi társadalom életformájával szembeállítva fogalmazható meg. Jellemzője, az azoknál nagyobb fokú helyhez kötöttség, a személyi igénytelenség, a sokoldalú munka követelményeinek alárendeltsége. Ezeknek az általános fogalmaknak azonban csak egy bizonyos társadalomnak egy adott időszakára vonatkozóan van értelme, hiszen a parasztság életformája, éppúgy, mint maga a parasztság, látszólagos statikussága ellenére állandóan változott. A paraszti életforma nyomai ma még fellelhetők Mo.-on, jóllehet parasztot a fenti definíció értelmében már nem találunk. – Irod. Erdei Ferenc: Parasztok (Bp., 1938); Erdei Ferenc: A magyar paraszttársadalom (Bp., 1941); Szabó István: Jobbágyság – parasztság. Terminológia, fogalom, társadalomszerkezet (Ethn., 1965); Wolf, E.: Parasztok (Bp., 1973).
Sárkány Mihály

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages