Völgység
Völgység: Tolna m. területén a baranyai → Hegyhát folytatásában a Kapos és a Sió-Sárvíz völgye közé zárt löszös dombvidék, amelyet a csapadékvíz eróziója mély völgyekkel tagolt. DK-i dombsora Bonyhád–Sióagárd vonalától K-re (a Szekszárdi-hegyek), néprajzi szempontból a → Sárköz községeihez kapcsolódik. A Völgység birtokosai közé tartozott a Perczel család, akiknél Vörösmarty nevelősködött és a vidék táji elemeit, hangulatát több művében felidézte. – Honfoglaláskor megszállt, a fejedelmi törzs egyik szállásterülete. A késő középkorig az ország fejlett, paraszti polgárosulás útjára tért vidéke. A reformáció során ref.-sá vált népessége, voltak ev. községei is. A hódoltság során nagyon erősen elpusztult, maradék telepeit az ellenreformáció akciói tovább csökkentették. Tipikus példája ennek Zomba esete, ahonnan a Ny-Mo.-ról vallása miatt elűzött másodlagosan ott települt ev. magyarság kénytelen volt ismét felkerekedni és Békés megyébe költözni, újjáalapítva Orosházát. A Völgység területén délszláv menekülők is megültek. A 18. sz. során nagy létszámú német csoportok népesítették be, akiknek egy része viszont prot. vallású volt. A Völgységet a mo.-i német településtudományi irodalom → Schwäbische Türkei részének tekintette. A potsdami egyezmény alapján kitelepítésre került németek helyére → bukovinai székelyek és kis számban moldvai magyarok költöztek.
Völgységi viselet (Miszla, Tolna m., 1909)
Lakóház (Döbrököz, Tolna m., 1903)
Filep Antal
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
