A költő halála és temetése
A költő halála és temetése
Hatalma és befolyása fényes napjait élvezte költőnk 1471-ben, midőn nagybátyja példája után indúlva, csatlakozik ahhoz az összeesküvéshez, melyet az oligarchák szőttek Mátyás ellen. Már be is hívták az ellenkirályt, Kázmér lengyel herceget. A mi Janusunk hűtlen és hálátlan lesz királyához. Mátyás merész föllépése szétvágta az összeesküvés szálait. Janus Pannonius Horvátországba menekszik; itt egy jó barátja Medvevárában rejtegeti, hol meg is hal. Piero Valeriano egy szép mondát beszél el haláláról. E szerint a pécsi prépost rejtegette a bevádolt és mindenkitől elzárkózott költőt, ki itt bújában meghalt. A templom egy rejtekébe rejti el a bebalzsamozott holttestet. Mátyás egy látogatása alkalmával tudakozódván Janus Pannonius felől, a hű barát térdre borúlva vallja be merényét, hogy őt elrejtette a bütnető igazság bosszúja elől. Mátyás megindúl. A hű barátot kitűnteti és Janus Pannoniusnak fényes temetést rendel. Ebből a mondai epizódból merítette Kisfaludy Károly a Barátság és nagylelkűség című kis drámájának tárgyát.
A költő sírkövére saját versét vésték, melyet még 1463-ban írt:
Itt nyugszik Janus, ki legelső hozta magával
A Helikon szűzeit a Duna partjaira:
Ennyit hagyj vésnünk a gyászemlékre, kajánság,
Aljas irígységnek nincs helye síri kövön.
A Helikon szűzeit a Duna partjaira:
Ennyit hagyj vésnünk a gyászemlékre, kajánság,
Aljas irígységnek nincs helye síri kövön.
(Ponori Thewrewk E. fordítása.)
Élt 38 évet. Aránylag rövid élet alatt gazdag tevékenységet fejtett ki. A Teleki Sámuel-féle híres utrechti kiadás (1784.) két részben egy hosszabb életre is elegendő munkásság mellett tanúskodik. Már pedig azóta Ábel Jenő kitünő filologusunknak kivált olaszországi búvárlatai (1878–1879) újabb gazdag eredményre vezettek. Egy újabb panegyrikus (René nápolyi király dicsőítése), négy elégia, több epigramm és egy híres humanista költővel, Joannes Sagundineussal váltott versei, továbbá egy hosszabb epithalamium kerűltek napfényre, egy hosszabb Plutarchos fordításán kivül.
Műfajok szerint írt: panegyrikust 4-et, leíró költeményt egyet, elégiát 34-et, több mint 400 epigrammot. Ezeken kivül hendekasyllabokat, egy-két lírai költeményt, beszédeket, leveleket, több fordítást Demosthenesből, Plutarchosból, egy részletet Homerosból.
Igazat kell adnunk Voigtnak, ki hangsúlyozza, hogy Janus Pannonius elaprózta, epigrammokra törte szét gazdag tehetségét. Bőbeszédű könnyű folyású irálya gyakran feltűnt; de azért hatalmas emlékező tehetségének bő forrásaiból a klasszikus benyomásokat, mithoszokat és képeket oly mesteri módon csoportosítja, hogy azt az eszményt, mely a humanisták előtt lebegett, költeményeiben megközelíté. Természetesebb és közvetlenebb Poliziano, melegebb Flaminio; de ama kor epikusai sorában (Frcastoro, Filelfo, Vida) Janus Pannonius az elsők közt vívott ki magának helyet.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
