Janus Pannonius
Janus Pannonius
De lángesze, sokoldalú tanúltsága, gazdag irodalmi munkássága, ékesszólása által a magyar humanisták közt első helyet vívott ki magának JANUS PANNONIUS, kit Pannoniai András elragadtatással seraphicus melléknévvel tisztel meg.
Őt a magyar humanisták élére kimagasló költői tehetsége emelte. Mert ha a humanisták a klasszikus irodalom bevégzett tökélyű nyelvét mint eszményi célt igyekeztek elérni: a költői tehetség már csak alakérzékénél fogva is e törekvésre legvitatottabb volt. Ép azért nyert lendületet a latin költészet, mert az antik formát rajongó szeretetel keresték. E korban egy Poliziano, egy Piero Bembo, egy Beccadelli, egy Fracastoro, egy Castiglione, egy Flaminio oly költeményeket írtak latin és görög nyelven, mintha csak Ovidius, Catullus, Martialis, Statius és a görög Anthologia írói szólalnának meg. Vergilius utólérhetetlen magasságban lebegett előttük. Mindenki az ő babéráért versenyzett. Az ő géniusza ihleté Janus Pannoniust, hogy kiválóan epikussá lett.
Janus Pannonius a humanisták divatja szerint fölvett írói név; tulajdonképen Csezmicei János, szülőfalváról Csezmicéről nevezve. A Cesinge név tévedésből fordúl elő még okiratban is. Született 1434 augusztus 29-én. Anyjáról csak annyit tudunk, hogy Janus Pannonius őt kora gyermekkorában elveszté. Anyja Vitéz Borbara, Vitéz János testvére. Születése helyét maga jelöli meg a Guarinohoz írott dicskölteményében:
Ott hol a Dráva szelid folyású zsongó habokkal
Kész a Dunába szakadni kövér föld sík mezejében.
Kész a Dunába szakadni kövér föld sík mezejében.
E hely Szlavonországban, Verőcemegyében van, Eszéken felül. Szláv eredetű családból származott, de magyar nemesnek született. Elemi iskoláit Pécsett végezte. Nagybátyja Vitéz János értesűlvén unokaöcscse kiváló tehetségéről, a humán tanúlmányok végzésére (és ép e kifejezéssel él Vitéz János a modenai püspökhöz írt ajánló levelében) a hírneves Guarinóhoz küldi Ferrarába. A 13 éves gyermek itt ismerkedik meg és köt örök baráti frigyet Galeotti Marzióval. Úgy Galeotti mint Janus Pannonius életére, kivált olaszországi tanulmányuk idejére névze fontos az utóbbinak Galeottihoz írt szép elégiája (gróf Teleki Sámuel kiadásában. Eleg. II. 4.) Galeotti ekkor 20 éves volt.
Guarino fia, Baptista Guariónak egy újabban fölfedezett levelében (1469-ben) eleven szavakkal rajzolja kis Janusunk lángeszét. Oly emlékező tehetsége volt, hogy néha 1000 verset is, melyet több nap alatt gondolt ki: egyszerre írt le egyhuzamban. Fölfogó tehetsége pedig oly gyors, hogy bárhonnan hallott vagy előtte egyszer fölolvasott verset egyszerre elmondott. A görög és latin nyelvet oly mértékben és oly hihetetlen gyorsasággal sajátítá el, hogy Galeottinak ő lett görög mesterévé; csakhamar fordít a görög Anthologiából, Plutarchosból és Demosthenesből. Négy év múlva nagybátyja visszahívja; de tapasztalván a szép deli ifjúvá fölserdűlt János bámulatos előhaladását, komolyabb: bölcselmi, jogi és theologiai tanúlmányokra visszaküldi. Ekkor Janus Pannonius jár Velencében, Paduában, Mantuában, Firencében, hol megismerkedik Marsilius Ficiniussal, Plato híres fordítójával, ki később egyik platonicus dialogusát neki úgy ajánlja, mint platonicusnak.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
