Középkori egyetemeink
Középkori egyetemeink
A budai egyetem címere. (Reihenthal Ulrik Krónikája 1483-iki kiadásából.)
Egyetemeink eredete a középkorba nyúlik vissza és ez idétt egy sorba helyezhetők az egykorú egyetemekkel. A XII. évszázban keletkezik, Európa legrégibb egyetemeivel: a salernói, bolognai, párizsi egyetemmel egy időben, a veszprémi főiskola, melyet III. Béla alapít 1183-ban. Száz év múlva, a mikor IV. László egy donációval megsegíti a tűzvész által óriási kárt szenvedett intézetet, már tizenöt tanár működött és az egyetem a párizsinak mintájára volt szervezve. A Nagy Lajos által 1367-ben alapított pécsi egyetemet V. Orbán ugyanazon szabadalmakkal ruházta föl, melyekkel a csak két évvel korábban keletkezett bécsi egyetemet.
Ez intézet még 1494-ben is »Schola Maior Quinque Ecclesiarum« (pécsi főiskola) néven fordúl elő, sőt még 1543-ban, tehát a mohácsi vész után is számos hallgatósággal dicsekszik. És Zsigmond mégis megalapítja a budai egyetemet, mely a konstanci zsinatra 1414-ben, mint tekintélyes egyetem, képviselőket küld.
E főintézetek mellett is Vitéz János új egyetem érdekében szólal föl Mátyás király előtt; a király a pápához intéz kérelmet, melyben kiemeli, hogy »némikép hiányos az egyetemes tanúlmány (studium generale)«. A pápa 1465. május 19-én Vitéz Jánoshoz és Janus Pannoniushoz intézett bullájában engedélyezi egy új egyetem fölállítását. Ezt Pozsonyban állítják föl. Ez egyetemnél működött a világhírű JOANNES REGIOMONTANUS (Johann Müller von Königsberg), ki Vitéz János benső barátja volt, kire a Tabulae Directionum szerkesztését bízta. Pozsonyban hangzott el e férfiú ajkáról, Galilei: Mégis mozog a földje előtt száz évvel, a föld saját mozgásáról fölállított tan. Ez egyetem a bécsivel oly kollégiális sűrű érintkezésben van, hogy baccalaureusok és lectorok kikérésére több adat található a bécsi egyetem történetében.
A pozsonyi egyetem már a humanisták hatása alatt áll; hisz alapítója VITÉZ JÁNOS őszinte humanista, JANUS PANNONIUS pedig a magyar humanisták feje és büszkesége. Az 1477-ben Magyarországra hívott THADDEUS UGOLETTI megbízást kap, hogy a Corvina és a pozsonyi egyetem számára vásároljon könyveket Olaszországból. Az intézet rövid ideig virágzott. Alapítója Vitéz János meghasonlott a királylyal, összeesküvésbe keveredett s bukása és halála az egyetemet is romlásba vitte. Ekkor foglalkozik Mátyás ama hihetetlenül nagyszabású tervvel, hogy 40.000 tanuló számára teremtsen intézetet, melyet Heltai ír le magyar krónikájában. E terv valószinűsége ellen emelt kételylyel szemben megjegyzendő, hogy Brandolini olasz írónak: A köztársaság és királyság egybehasonlítása cimű párbeszédében, a párbeszéd egyik szereplő alakja, maga Mátyás, hozza föl a királyság védelmére, hogy a párizsi egyetemen 30.000 tanuló nyer oktatást a különböző tudományokban.
Rendkivül élénk volt az a szellemi mozgalom, melyet Mátyás főként miután a nápolyi királyleányt, Arragoniai Beatrixot vette nőül, az olasz földdel egyenes összeköttetésben, lángeszével, tiszta látásával fölkarolt. Híres könyvtárának alapítása, a királyt környező humanisták: GALEOTTI MARZIO, UGOLETTI TÁDÉ az olasz tudósokkal sűrű összeköttetést tartanak fenn. Másolók, művészek dolgoznak, hogy az akkori ízlés szerint minél díszesebb alakban állítsák ki a könyveket és gyarapítsák a könyvtárt. A humanizmus történetének egyik legkiválóbb történetirója, Voigt a legnagyobb elismeréssel mondja nagy királyunkról: »Mátyást illeti meg az első és páratlan dicsősége annak, hogy Olaszországon kívül Petrarca és Niccoli nagy tervét fölfogta és valósítani törekedett.«
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
