Újjászületés és humanizmus.
Újjászületés és humanizmus.
Újjászületés érzésben, gondolkodásban: e világ szépségének eleven élvezése, a gondolkodó elme szabad kutatása, az igazságnak egyházi korlátoktól ment keresése utján. Az ókori pogány míveltségnek, melyet a középkor óriási szakadással választott el, ismételt fölfedezése, élvezése, utánzata lett a jelszó: Petrarca, a mozgalom úttörője, kész volt saját nemzeti költészetének virágait föláldozni, csakhogy az antik irodalom remekeit fölkutassa, föltámaszsza és az emberiséget egy Petrarca, egy Bocaccio, egy Poggio, egy Lionardo Bruni–Quintilián, Cicero, Livius, Valerius Flaccus ismeretlen műveit hozzák napfényre, a görög irodalomnak elfeledett szerzőit olvassák, magyarázzák, fordítják a közérthető latin nyelvre és semmi munkát nem tartanak fontosabbnak; hiszen V. Miklós pápa valóságos szenvedélylyel fordíttat és nem sajnál költséget, kitüntetést s rangot osztogatni, csakhogy az egykor elátkozott pogány irodalmat föléleszsze.
Másik név, mely ez iránynak mintegy erkölcsi jellemét jelöli meg: a humanizmus. E humanizmus a klasszikai irodalmat s a görögök és rómaiak antik életét tekinté olyannak, mely az emberi természetet szellemi és erkölcsi tehetsége teljességében mutatja. Ép azért minden nemesebb tehetség egy eszményt űz: a stlíus eszményét. A legtökéletesebb latin stílus megszerzésére törtek. E bevégzett latin irodalom kikristályozódott formájába önté mindenki saját tudását, gondolatait. Büszkén gondolt arra, hogy egy világnak szól, egy világ érti meg. Az új életet nyert latin nyelv lőn a nagy szellemi köztársaság közös nyelve, mely a mívelt világ szellemeit egy központtal hozta érintkezésbe. E központ Olaszországban, és ennek nagyobb városai: Ferrara, Mantua, Milano, Firence, Nápoly élén Rómában volt. A nevelésre, még pedig a nevelésnek egészen új, szabad szellemben átalakított formájára: a humán tanulmányokra helyezték a súlyt. Itt szerezték meg a litterae humaniores tanulása utján, a polgárjogot a míveltségre. A klasszikus nyelveknek és irodalmaknak eleven, közvetlen élvezésében növekedik az újabb nemzedék. A középkori egyetemek és középiskolák rendszere teljesen megváltozott. Egy Vittorino da Feltre és egy Guarino szellemében oly új irányt vett az oktatás, hogy az úgynevezett litterae humaniores központi helyet vívtak ki. A litterae humaniores a legújabb időkig Európaszerte az emberies míveltségre a legjobb előkészűletül szolgálnak. A humanizmus Európa minden államában, a különböző nemzetek jelleméhez képest más-más módon, de minden nemzet irodalmára mély hatást gyakorolt. Elmondhatjuk, hogy hazánk e részben nem maradt hátra.
E nagy átalakulás főforrásai az egyetemek voltak. Hiszen csak a XIV. századbeli latin költői irodalmat és latin prózát kell egybehasonlítani a XV. századéval: ép oly szembeszökő a különbség, milyen a Guarinus és Feltre iskolája előtti és ez iskola hatása alatt keletkezett nyelv és irodalom közt létezik. Így Nagy Lajos korából maradt ránk egy krónikás vers: Chronicon rhythmicum, melynek szerzője Nagy Lajos király német eredetű udvari káplánja volt. E krónikás vers a középkori szótagszámra alapított ritmustalan formáiban adja elé a Budai Krónika tartalmát egész Salamon király uralkodásáig. A Pannonia megvételéről szóló rész ritmusa sajátságosan talál (8 és 7-es lejti) eme becses költői maradványéval. A durva középkori latin nyelvvel ellentétben áll az egyházi líra több értékes darabja, melyek e korszakban születtek. Dankó régi latin himnusz-gyűjteménye a legértékesebb könyvek egyike. A római egyház liturgiás nyelvében van bensőség, van lendület és egy-egy kivételtől eltekintve tiszta latin nyelv. De, mint mondók, a tiszta új latin nyelvet az egyetemek hatása idézte elő.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
