SZÉKYNÉ DR. SZTRÉMI MELINDA

Full text search

SZÉKYNÉ DR. SZTRÉMI MELINDA
SZÉKYNÉ DR. SZTRÉMI MELINDA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A szociális biztonsági rendszerek koordinációjára vonatkozó európai uniós rendelkezések immár 50 éves múltra tekintenek vissza, és ezeket több alkalommal is frissítették, bővítették.
2010. május 1-jétől új jogalkotási csomag, az úgynevezett korszerűsített koordináció van hatályban. A jelenlegi helyzet tehát úgy áll az Európai Unióban, illetve az Európai Közösség országaiban, hogy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet mint alaprendelet van érvényben, amelyet 2009-ben módosítottak, és ehhez megszületett a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, mely május 1-jétől van hatályban.
Ezt a jelenlegi helyzetet az jellemzi, hogy az alapvető koordinációs elvek nem változtak, a korszerűsített koordináció viszont fejleszti az adminisztratív folyamatokat, és ezzel a polgárok jogai fokozottabban érvényre juthatnak.
Ugyanakkor még mindig nem teljes a kodifikáció, hiszen az 1971-72-es rendeletekről van szó, és mivel úgynevezett harmadik országban élő állampolgárokra még nem születtek meg a tanácsi határozatok - tehát még élnek az 1971-72-es rendeletek -, ezért az EU most készíti elő a társulási tanács határozatát, amely biztosítja egyes ellátási formák - így például a nyugdíj - hordozhatóságát az EU polgárai számára a viszonosság elve alapján.
(10.00)
Addig azonban még élnek az előbb említett 1971-es, 1972-es rendeletek idevonatkozó passzusai. Az ellátásokat jelenleg csak akkor exportálhatják, ha arról nemzeti jogszabály vagy kétoldalú megállapodás rendelkezik.
Azt is látni kell, hogy miért vált szükségessé ez a jogszabályi változás, mi indokolta. Az ’71-72-es időszakban mindösszesen hat tagállam állapodott meg ezekről a rendszerekről, ezért viszonylag kevés megoldandó kodifikációs feladat volt. Mára 27 tagállamról, plusz háromról van szó, és Svájc negyedikként jelenik meg; ugyanakkor azt is látjuk, hogy növekszik a migráció, igen komolyan megjelenik a határ menti munkavállalók száma, illetve az Unión belüli kiküldetések is megsokszorozódtak.
Négy alapelv érvényesül ebben a jogszabályban: a legfontosabb az egyenlő bánásmód elve; az alkalmazandó jog meghatározásának elve, ami azt jelenti, hogy egy személyre egyszerre egy tagállam jogszabálya vonatkozzék; az összeszámítás elve, ami azt jelenti, hogy más tagállamokban megszerzett biztosítási időket összeszámolják; illetve az ellátások exportálhatóságának elve, ami pedig azt jelenti, hogy a megszerzett jogot más tagállamban is élvezhesse korlátozás nélkül az ember. Azt hiszem, valamennyien vettük már igénybe az E-111-es számú nyomtatványt, tehát például ezekről is szó van, amikor ennek a jogszabálynak a szükségességét vizsgáljuk. A cél tehát ezzel a jelen törvénymódosítással, hogy az alaprendelet a végrehajtási rendelet hatálybalépésével vált alkalmazhatóvá, ebből következően kellett megalkotni Magyarországnak is ezt a jogszabályt.
Van néhány kiemelhető problematikus pont, amire érdemes felhívni a figyelmet a jogszabály-módosítással kapcsolatban. Az első az, amire államtitkár úr is utalt, hogy egy jogtechnikai módosításról van szó, ami azt jelenti, hogy 9 különböző törvényt érint. Azt szeretném még itt megjegyezni, hogy információink szerint első olvasatban 2010. április 14-én már az előző kormány is foglalkozott ennek a jogharmonizációs törvénynek a vizsgálatával. Nyilván a nagy sietségben már arra nem volt idő, hogy május 1-jéig, a rendelet hatálybalépésig meg is alkossák a jogszabályt, tehát ezért van szükség most erre a sürgősségi jogalkotásra, hiszen május 1-jén a rendelet már hatályba lépett, mi meg nem követtük mindezt.
A másik, amit szeretnék megjegyezni, hogy főleg a harmadik országok állampolgárai esetén, amikor egyik tagállamból a másikba mennek az állampolgárok, május 1-je után tovább élnek az említett 1971-es, 1972-es rendeletek, ez abból következik, hogy nem tud hatályba lépni május 1-je után az a rendelet, amely a 883-ast kiterjeszti harmadik országok állampolgáraira, akikre állampolgárságuk miatt az új rendelet hatálya már nem terjed ki.
Valamint az is látszott az előkészítő munkálatokban, hogy a Magyar Államkincstár javaslatát is figyelembe vette a kormány, hiszen bekerült a jelen törvénymódosításba, a családtámogatási törvényrészbe, hogy ha az ellátásra jogosult személy három hónapot meghaladó időtartamra távozik valamely tagállamba, a rendelet értelmében azt olvashatjuk, hogy az uniós jog szabályai érvényesek rá. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ilyen szabályozást az uniós jog jelen pillanatban nem tartalmaz. Ebből következik az, amire államtitkár úr utalt, hogy a közösségi szabályozásra való hivatkozás helyett új normaszöveget kellett megjeleníteni a törvényben, tehát a hatályos szabályozás tartalmát ez érdemben nem változtatta meg, viszont ezt az új normaszöveget mindenképpen meg kellett jeleníteni.
Összességében a Fidesz-KDNP-frakció véleménye az, hogy a törvényjavaslatot ebben a formában megvitatásra indokoltnak, sőt már egy kicsit megkésettnek is tartja, és általános vitára alkalmasnak tartjuk.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz, a KDNP és az LMP soraiban.)

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me