DR. RUBOVSZKY GYÖRGY
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy 1994 tavasza óta vagyok tagja a Magyar Országgyűlésnek, és ez idő óta egyfolytában tagja vagyok vagy tagja voltam annak az előkészítő bizottságnak, amelyik a szavazás előkészítésével, a választójogi törvény, választási eljárási törvény módosításával foglalkozott. Azt szeretném leszögezni, hogy mind a mai napig nem sikerült a Ház elé terjeszteni olyan javaslatot, amelynek legalább kétharmados támogatottsága lett volna.
Kezdjük az elején! 1994-ben, amikor megalakult a ’94-es Országgyűlés, az első ülésen választási törvényt módosított az MSZP által vezetett kormánykoalíció: megváltoztatta az önkormányzati választási törvényt, egyfordulóssá tette, eltörölte az eredményességi és érvényességi küszöböt.
(9.30)
Tehát egy hihetetlen nagy átalakítást hajtott végre, a polgármestereknek lehetőséget biztosított a parlamenti részvételre, és szeretném kihangsúlyozni, hogy akkor a külföldön élő vagy külföldön tartózkodó állampolgár nem tudott a szavazati jogával élni, csak hogyha hazajött Magyarországra, nem volt lehetőség a külképviseleti szavazásra. 2003-ban jelent meg az az alkotmánybírósági döntés, amelyik ezt kifogásolta, és ezután jött létre az a megállapodás és az a konszenzus, hogy a külföldön tartózkodó állampolgáraink a külképviseleten leadhatják a szavazatukat.
Tisztelt Országgyűlés! A jelenlegi tervezettel kapcsolatban már pró és kontra egy csomó érv elhangzott, én két dologra szeretném felhívni a figyelmet. Fölvettem a kapcsolatot a mai felszólalásra készülve a Választási Bizottság kereszténydemokrata küldöttével, aki arról tájékoztatott, hogy az előterjesztők a Választási Bizottság véleményét nem kérték ki. Ugyancsak fölvettem a kapcsolatot a Választási Iroda elnök asszonyával, aki közölte velem, hogy a jelenlegi tervezetet az internetről ismeri, számtalan elvarratlan szál van benne, de a Választási Irodát sem keresték meg az előterjesztők.
Tehát ez egy kellő előkészítés nélküli javaslat, és azért a következő adatokra szeretnék kitérni. (Dr. Szakács László: De amikor a Fidesz csinál ilyet, az ugye, oké.) A 2014-es választáson a külföldön tartózkodó állampolgáraink - ’14-ről beszélek, tehát tíz évvel a szavazati jog bevezetése után - 28 ezren jelentkeztek be azzal, hogy külföldön kívánnak választani, és ebből 25 ezren éltek szavazati jogukkal. Tehát ez szerintem egy rendkívüli jó arány, és ez jelen pillanatban is rendelkezésre áll.
Én visszautasítom azokat az érveket, hogy magyar állampolgár és magyar állampolgár között mi teszünk különbséget. Tessék mondani, amikor a külföldön élő magyar állampolgár nem adhat le szavazatot egyéni képviselőre, akkor ez nem különbség?! A belföldön élő magyar állampolgárok leadhatnak egyénire külföldre, sőt, ha külföldön van, otthonról hazaszavazhat. És miért kell megadni a külföldieknek ezt a jogot? A felvidéki helyzetet, gondolom, aki irodát nyitott Dunaszerdahelyen, az nagyon jól ismeri (Szávay István: Így van.), de azért hadd mondjam el neki, hogy a választásra regisztrációval bejelentkező (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) felvidékiek valamennyien belföldi címet adtak meg, mert még a lakáscímüket sem merik közzétenni, és nem mernek bemenni külképviseletre a választás napján. (Szávay István: Ezért kell megoldani a problémát.) Ilyen előzmények után ezt lehetetlen lebonyolítani. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
