Petőfi Sándor: A CSONKA TORONY

Full text search

A CSONKA TORONY
 
Vén - torony áll a rónaság felett...
Letűnt századba visz a képzelet.
 
Kevélyen néztek hajdan e falak,
Mert ormukon szent jelt tartottanak.
 
A szabadság zászlója volt e szent jel;
Csak játszott a viaskodó szelekkel.
 
Piros szárnyát hivólag lengeté,
S kiben vér volt, elszántan jött elé.
 
Gyűlt a toronyba a sok ifju bajnok,
Harc-öltözetnek csillogása rajtok,
 
De fegyveröknél sokkal fényesebben
Sugárzott a hősbátorság szemökben.
 
"Markunkban a kard, s benne lesz, amig
Szemfényünk vagy rabláncunk megtörik!"
 
Ezt harsogák s mely ekkor kinn zugott,
A mennydörgés e zaj viszhangja volt. -
 
A sírba dőlt egy századév ezóta,
Nincs a toronynak többé lobogója,
 
A szabadsági zászló lebukott,
Ti is alusztok, dicső bajnokok,
 
Kik szabadon inkább elestetek,
Semhogy rabszolgaságban éljetek.
 
A torony áll még egyes-egyedűl,
Ez is maholnap már halomra dűl.
 
Idétlen rom, mogorva, puszta váz,
Falai között senki sem tanyáz.
 
Csak a holt század fekszik odabent,
Szemfödele a hosszu, méla csend.
 
Szalonta, 1847. június 1 - 10.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages