Petőfi Sándor: ÉDES ÖRÖM, ITTALAK MÁR...
És hova lett az a pohár,
Amelyből ittalak téged?
Összetörött, cseréppé lett.
És hova lett az a pohár,
Amelyből ittalak téged?
Összetörött, cseréppé lett.
Sötét felhő takarja be.
Sötét felhő a szív búja,
Szellő jön és odább fúja.
Mintha temetőben járnék.
Elmult idő, elmult idő,
Te vagy, te vagy a temető.
Bolygótűz az én vezérem.
Mult napjaim sírja felett
Bolygótűz az emlékezet.
Halk, de hűvös fuvalom jő,
És tőlem suttogva kérdi:
Nem legjobb-e sosem élni?
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me