Légi események az első világháború időszakában 1914–1918

Full text search

Légi események az első világháború időszakában 1914–1918
A Magyarország elleni légi háború már az első világháború alatt megkezdődött, bár méretéből adódóan erről a kezdetekben alig vettek tudomást. A Magyar Királyság határterületeit a Duna mentén Belgrád térségében, illetve az Adriai-tenger partján Fiume városát érték bombatámadások. A Magyar Királyság elleni légitámadások áttekintése csak az Osztrák–Magyar Monarchia keretein belül lehetséges, mivel a Monarchia közös hadseregének vezetése a hadműveleteket és a légitámadások elleni védelmet egységesen tervezte és hajtotta végre, a hadsereg-főparancsnokság (Armee Oberkommando – AOK) az intézkedéseit az egész birodalom területére vonatkoztatva hozta meg.1
1 Ernst Peter: Die k.u.k. Luftschiffer- und Fliegertruppe Österreich-Ungams 1794–1919. Motorbuch Verlag, Stuttgart, 1981. 89. old.
Magyarországon az első légi esemény során, 1915. április 29-én, a Dunán manőverező KÖRÖS monitort érte eredménytelen légitámadás, később négy francia repülőgép ugyancsak eredménytelenül bombázta a zimonyi kikötőt.2
2 Dr. Csonkaréti Károly: Hadihadjók a Dunán. Zrínyi Kiadó, Budapest, 1980. 173. old.
A keleti arcvonalon az orosz erők a magyarok ellen csak szórványos légi tevékenységet fejtettek ki. Ennek során 1915 májusában Bártfa mellett az osztrák–magyar csapatok lelőttek egy felderítést végrehajtó, Ilja Muromec típusú, orosz bombázó repülőgépet.
Az olasz fronton viszont már 1915 májusától élénk légi tevékenységre került sor. A Monarchia repülői 1915–1918-ban 42 légitámadást intéztek Velence katonai célpontjai ellen, 251 repülőgép 1037 bombát dobott le. Ugyanezen időszak alatt az olaszok 41 támadásban bombázták Pólát. 391 repülőgép a Monarchia legnagyobb haditengerészeti támaszpontjára 677 bombát dobott le.
1915. június 18-án a „Citta di Ferrara” olasz léghajó a fiumei Danubius Hajógyárat bombázta. A támadás során négy bomba hullott a gyárra és egy ember vesztette életét. A már hazafelé repülő léghajót a Pólából felszálló L–48-as osztrák–magyar hidroplán támadta meg. Fritsch pilóta és Klassing zászlós először géppuskával próbálta meg lelőni a léghajót. A lőszerkészletet ellőve, Klassing végül is egészen közelről világítópisztollyal eltalálta. A lángolva lezuhanó léghajó legénységéből ketten meghaltak.
A következő légitámadás 1915. december 21-én érte Fiumét. A Monarchiának a fronthoz közelebb lévő városait (Trieszt, Póla) ekkor már gyakran bombázták. A pápa felhívásban kísérelte meg rábírni a hadviselő feleket, hogy tartózkodjanak a nyílt városok bombázásától. Ennek nem volt sok foganatja, mert az olaszok nem tartották magukat a felhíváshoz, annak ellenére, hogy I. Ferenc József és IV. Károly király is megtiltotta a császári és királyi repülőcsapatoknak a nyílt városok bombázását.
1917-től az akkor nagy teljesítményűnek számító Caproni óriás bombázók megjelenésével gyakorivá váltak a Monarchia tengerparti kikötői – köztük Fiume – elleni bombatámadások, bár a császári és királyi vadászrepülők többnyire sikeresen elűzték a támadókat. Az ismert olasz költő, D’Annunzio bombázógépével még Bécs fölé is eljutott, röpcédulákat szórt a császárvárosra. Az osztrák–magyar repülők válaszul Nápoly kikötőjét bombázták.3
3 Horváth Árpád: A hadirepülés évszázada. Zrínyi Kiadó, Budapest, 1968. 90–91. old.
A keleti fronton, 1916 őszén, a Bruszilov-offenzíva és román támadás során ért légitámadás néhány erdélyi várost. Az erdélyi, majd a romániai arcvonalon harcoló császári és királyi repülőszázadok pilótáinak többsége magyar volt, akik a légi harcokban mindig kiemelkedő bátorságról tettek tanúbizonyságot.
A magyar hátországot fenyegető légi veszély láttán 1917 áprilisában a magyar királyi honvédelmi miniszter rendeletére megszervezték a légi figyelő- és riasztószolgálatot, meghatározták a légoltalom feladatait, illetve vezetési rendszerét.4 A Magyar Királyság területén lévő fontos ipari célpontok, az akkor európai jelentőségű magyar repülőgépipar gyárai, vagy a csepeli Weiss Manfréd Rt. művek, a győri, diósgyőri löveggyárak azonban kívül estek a korabeli bombázógépek hatósugarán, így az ország belső területeit nem érte bombatámadás.
4 M. kir. HM 6810. számhoz/1–1917; Pataky Iván: Képek a légibombázások történetéből. Polgári Védelem, 1970. 19. sz. 14. old.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages