Legyen-e Budapest nyílt város?

Full text search

Legyen-e Budapest nyílt város?
1943. augusztus 24-én zárult az első – „Quadrant” fedőnevű – quebeci konferencia. Az amerikai elnök és a brit miniszterelnök jóváhagyta az olaszországi partraszállás tervét, a normandiai partraszállást és a CBO kiterjesztését a Földközi-tenger térségéből. Ugyanezen a napon Budapesten, a minisztertanács ülésén Csatay Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter a honi vadászvédelemről a következőket mondta: „Októberre kapjuk meg az első Messerschmitt-repülőszázadot, azaz 10 gépet. Ezek után készül még 10 gép. Jelenleg 50 db Héja gépünk van. De ezek nem vehetik fel a harcot a Liberatorokkal. Ezeket a jövőben csak másodrangú gyakorlógépeknek használhatjuk fel.”230 A miniszter értékelése pontos volt. Az ekkorra már elavult Héják nemcsak a Liberatorokkal, hanem egyetlen amerikai nehézbombázóval vagy kísérővadásszal nem voltak képesek a siker reményében harcolni.
230 Magyarország és a második világháború. Titkos diplomáciai okmányok a háború előzményeihez és történetéhez. Szerkesztette Zsigmond László. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1961. 416. old.
Magyar–brit titkos tárgyalások 1943-ban. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1978. Összeállította, sajtó alá rendezte és a bevezető tanulmányt írta Juhász Gyula. A bevezető tanulmány és a közölt okmányok részletesen tárgyalják Magyarország bombázásának politikai előkészítését a brit katonai titkosszolgálat (SOE) részéről.
A bombatámadások kiterjesztése a közép-európai térségekre, a néhány nappal korábban az ország felett átrepült amerikai bombázókötelék és az angol rádió magyar nyelvű figyelmeztetése, hogy a brit légierő bombázni fogja Budapestet és néhány iparvárost, nagyon nyugtalanította a magyar kormányt.231 A bombatámadások elkerülését a Törökországban folyamatban lévő előzetes fegyverszüneti megállapodástól remélték. A szeptember 9-én parafált szerződésben a magyar kormány – egyebek mellett – kötelezettséget vállalt, hogy fokozatosan csökkenti gazdasági és katonai együttműködését Németországgal, visszavonja csapatait a Szovjetunió területéről, megtagadja részvételét a német hadiipari termelésben, „és elősegíti a németországi hadicélpontokat támadó szövetséges légi haderő átvonulását Magyarország felett”.232 Ugyanakkor a főváros és az ország légvédelmének, légoltalmának fejlesztését is igyekeztek meggyorsítani.
231 Dokumentumok a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéből 1935–1945. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1964. III. kötet. 467. old.
Juhász Gyula: I. m.
232 Lásd a 230. sz. jegyzet. 417. old.
1943 nyarán és őszén Budapest és az ország vadászvédelme a 2/1. honi légvédelmi vadászrepülőszázad feladata volt. A Mátyásföldön települt Héja vadászrepülőgépekkel felszerelt század parancsnoka Keresztes Béla őrnagy. Egyetlen század, elavult repülőgépekkel. A honi légvédelemnél éjszakai vadászrepülőgépek még nem voltak, az 5/1. kísérleti éjszakai vadászrepülő-század ekkor még szervezés alatt állt.
A magyar vadászvédelemmel a szövetségeseknek nem kellett számolniuk. A légvédelmi tüzérség viszont veszélyesebb volt az angol–amerikai repülőgépekre, mivel a IX. 9-i egyezménytől függetlenül, állandó tűzparancsa értelmében – azonnal tüzet nyitott a berepülő ellenséges repülőgépekre.233 Időközben a német–magyar gazdasági, ipari együttműködés jelentősen fejlődött. A győri MWG, (Me–109-es vadászrepülőgépek) a Horthy-ligeti, Dunai Repülőgépgyár Rt. a (Me–210-es gyorsbombázó repülőgépek) a csepeli WM Repülőgép- és Motorgyár Rt. (Daimler–Benz DB–605-ös repülőmotorok) 98elsődleges célpontjaivá váltak a szövetséges légierőknek. Ha az ország közlekedését – amely lehetővé tette a létfontosságú romániai kőolaj Németországba szállítását –, az olajiparát, a lőszer- és hadianyaggyártását is figyelembe vesszük és feltételezzük, hogy a nyugati szövetségesek a háború folyamán valóban nem bombázták volna ezeket a célpontokat, akkor Magyarország biztonságos hátországa marad Németországnak. Horthy 1943 májusában írta Hitlernek: „Az a szemrehányás, hogy Magyarország nincs elegendő mértékben bekapcsolva a haditermelésbe, érthetetlen, minthogy huzamos ideje a magyar ipari termelés egyre nagyobb mennyiségeit állítjuk a birodalom rendelkezésére.”234
233 HLT. VKF. 6305/eln. 1. 1943. Légvédelmi tüzérség tűz megnyitása tárgyában. (1943. X. 29.)
234 Horthy Miklós titkos iratai. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1962. 394. old.

92A pécsi repülőtéren kényszerleszállt német Me–110C romboló, 1942 (?). Balról jobbra az első Bódy Vilmos repülőtér-parancsnok, a második ismeretlen személy, a harmadik Körmendy Vladimír oktató (Dr. Pagáts Pál gyűjteményéből, Pécs)

A CT + OB jelű német Me–110C romboló, a szolnoki repülőtéren kényszerleszállás után, 1944 tavaszán

93A Wiener Neustadtot bombázó kötelék – a 93. BG – egy B–24-es repülőgépe 1943. augusztus 13-án a svájci Vil mellett végzett kényszerleszállást, a legénysége felgyújtotta (Piekalkievitz)

A nagy légvédelmi gyakorlat fényszórói Budapest felett, 1943 augusztusában (NTF)

94A 15. AAF P–38 L repülőgépei, az 1. FG egy raja bevetésen, 1944 (Victory)

95Az 5. B Wing B–17-es gépeinek gurulása a felszálláshoz Tunézia egyik sivatagi repülőterén, 1943 (USAAF)

96A 49. BW 451 BG-jának B–24 Liberator gépei az Alpok felett útban a célpont felé (Nat. Geo.)

97Bari repülőtere, a MAAF főhadiszállása 1943 végén (USAAF)
A Pester Lloyd – a kormány német nyelvű félhivatalos lapja – az ellenkezőjét állította, elhallgatva a valóságot. „Németország részéről még csak kísérlet sem merült fel, hogy a magyar ipart a német hadiipari termelés szolgálatába állítsák.”
Ezért: „Budapest békés lakosságára gyilkos bombák dobása olyan eljárás volna, amelyet a történelem…, az Isten ítélne el.”235
235 Karsai Elek: Országgyarapítás–országvesztés 1939–1945. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1961. Második rész. 152. old.
A Pester Lloyd cikkére az angol rádió válaszolt és kihangsúlyozta: „Ha a magyar nép el akarja kerülni a pusztító légi offenzívát, el kell távolítani azokat az úgynevezett politikusokat, akik az Anglia és szövetségesei közti ellentétekre építenek.”236
236 Uo. 152–153. old.
A légitámadások veszélyét szeptemberben a Békepárt röpiraton hozta a főváros és az ország lakossága tudomására: „A légi háború borzalmas pusztulással fenyegeti Budapestet. Nem várhatunk tétlenül, amíg a gyárakból, házakból, egész Budapestből füstölgő romhalmaz, asszonyok, gyermekek, munkások és polgárok temetője lesz.
A főváros törvényhatósági bizottsága és a pártközi értekezlet egységesen állást foglalt Budapest nyílttá nyilvánítása mellett. Miért nem közli ezt Kállay a nemzettel és az angolszász–orosz szövetségesekkel?
Az összeomló tengelyerők – a Kállay-kormány – képtelenek megvédeni a várost. Budapest lakosságának kell küzdeni a város megmentéséért.
A német haderő és a katonai parancsnokságok eltávolítása, a haditermelés megszüntetése megmentheti Budapestet.
Munkások a gyárakban, tisztviselők a hivatalban, diákok az egyetemeken és otthonokban, kereskedők, iparosok, szabadfoglalkozásúak a szerkesztőségekben, kórházakban, áruházakban: anyák minden házban: tartsanak megbeszéléseket, gyűléseket: táviratozzatok, írjatok és vonuljatok együttesen a polgármesterhez, a miniszterelnökhöz, kérjétek, követeljétek: legyen Budapest nyílt város!” Azonban mindez meddő kísérlet maradt, mert a háborús helyzetben ennek semmiféle realitása sem volt.237
237 Lásd a 231. sz. jegyzet. 419–420. old.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages