A GYŐRI PROGRAMTÓL A HÁBORÚ KEZDETÉIG 1938–1941
19A GYŐRI PROGRAMTÓL A HÁBORÚ KEZDETÉIG 1938–1941
Németország gyors ütemű háborús készülődése a magyar vezető köröket is lépésre késztette. Szükségessé vált a korszerű honvédelem ipari, gazdasági alapjának létrehozása, az elavult fegyverzetű, rosszul felszerelt hadsereg felkészítése, a kor színvonalának megfelelő – vagy azt megközelítő – légierő, légvédelem és légoltalom kiépítése.
A honvédelem átfogó és viszonylag gyors fejlesztését 1938. március 5-én Győrben jelentette be Darányi Kálmán miniszterelnök. A „győri program” 20néven ismertté vált fejlesztési terv célkitűzéseit itt fogalmazta meg.
Hadi hadrend, 1938
|
Békehadrend, 1938
| ||
---|---|---|---|
A) Repülődandár
| |||
5. önálló vadászosztály (ezred)
|
1/I. vadászosztály 1–3. szd.
| ||
2. vegyes bombázóezred:
|
2. bombázóezred:
| ||
2/I. éjjeli bombázóosztály 1–2.
|
változatlan
| ||
2/II. könnyűbombázó osztály 2–5.
|
változatlan
| ||
3. könnyűbombázó ezred:
|
3. bombázóezred:
| ||
3/I. könnyűbombázó osztály 1–3.
|
változatlan
| ||
3/II. könnyűbombázó osztály 4–5.
|
változatlan
| ||
B) Fővezérségközvetlen alakulatok
| |||
106. ö. vadászosztály 1–3. szd.
|
1/II. vadászosztály 4–6. szd.
| ||
109. ö. távolfeld. osztály 1–2. szd.
|
1. ö. távolfeld. osztály 1–2. szd.
| ||
101. futárraj
| |||
C) Seregtestekhez beosztva
| |||
I.
|
hadtest:
| ||
I. közelfelderítő szd.
|
változatlan
| ||
I. futárraj
| |||
II.
|
hadtest:
| ||
II. futárraj
| |||
III.
|
hadtest:
| ||
III. futárraj
| |||
IV.
|
hadtest:
| ||
IV. közelfelderítő szd.
|
változatlan
| ||
IV. futárraj
| |||
V.
|
hadtest:
| ||
V. közelfelderítő szd.
|
változatlan
| ||
VI.
|
hadtest:
| ||
VI. futárraj
| |||
VII.
|
hadtest:
| ||
VII. közelfelderítő szd.
|
változatlan
| ||
VII. futárraj
| |||
1.
|
lovasdandár:
| ||
VI. közelfelderítő szd.
|
változatlan
| ||
2.
|
lovasdandár:
| ||
II. közelfelderítő szd.
|
változatlan
| ||
3.
|
gépkocsizó dandár:
| ||
III. közelfelderítő szd.
|
változatlan
|
„A program fő összege egyezer millió, azaz kereken egymilliárd pengő volt. Ennek az összegnek közvetlenül, és részben közvetve honvédelmi célokat kell szolgálni, ideértve a légvédelem céljaira szükséges kiadásokat is… Körülbelül ötéves időszak ez, amellyel, mint a végrehajtás periódusával számolnunk kell …”21 A győri programot 1938 májusában az országgyűlés törvénybe iktatta. A törvény 600 millió pengő beruházást irányzott elő a hadsereg közvetlen fejlesztésére, 400 milliót pedig a honvédelem közvetett céljaira.22
21 Berend T. Iván–Ránki György: Magyarország gyáripara a második világháború előtt és a háború időszakában. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958. 279. old.
22 Magyarország története 1918–1945. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976. 942. old.
Több, a közelmúltban megjelent magyar szakkönyvben megtalálható a légierő fejlesztésére szánt összeg felhasználásának részletes leírása, ezért ezzel nem foglalkozunk.23A katonai infrastruktúra fejlesztésére szánt összegen belül 30 millió jutott légoltalmi célokra. A győri program meghirdetése után Magyarország teljes erővel megindította az újrafegyverkezést, amelynek ütemét az 1938. őszi, müncheni egyezmény és az I. bécsi döntést követően a Felvidék magyar lakta területeinek visszacsatolása meggyorsította. A kézzelfogható közelségbe került további területi revízió a kisantant államok hadseregeivel azonos értékű és felszereltségű honvédséget követelt. Ezért 1939. február 25-én a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács elhatározta, hogy a fegyverkezési programot két év alatt, 1940. augusztus 1-jéig be kell fejezni.24
23 Dombrády Loránd: A magyar gazdaság és a hadfelszerelés 1938–1944. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981.
Dombrády Loránd–Tóth Sándor: A magyar királyi honvédség 1919–1945. Zrínyi Kiadó, Budapest, 1987.
M. Szabó Miklós: A magyar királyi honvéd légierő a második világháborúban. Zrínyi Kiadó, Budapest, 1987.
Dombrády Loránd–Tóth Sándor: A magyar királyi honvédség 1919–1945. Zrínyi Kiadó, Budapest, 1987.
M. Szabó Miklós: A magyar királyi honvéd légierő a második világháborúban. Zrínyi Kiadó, Budapest, 1987.
24 Magyarország története. 942. old.
A légierő rejtett időszakának az 1937-es év vetett véget, amikor is a kisantant államokkal való viszony alakulása nyilvánvalóvá tette, hogy a magyar fegyverkezési egyenjogúság formális elismerése már nincs távol. Erre a jugoszláviai Bledben, 1938. augusztus 23-án került sor, és 1938. szeptember 28-án megjelent a rendelet a piros-fehér-zöld, ék alakú hadijel rendszeresítéséről a légierőnél.25
25 HLT. 3283/eln.1. Vkf. – 1938.
A gépek törzsére, a feladatkört jelentő betű és a sorszám (V = vadász, B = bombázó, F = felderítő, G = gyakorló, I = iskola) ugyancsak ekkor került. A magyar légierők 1938. évi hadrendje a rendelkezésre álló erők csoportosítását is tartalmazza.26
26 HLT. 618/Bbk–1.a.–1938. (X. 10.) HM 2847.
(Ezzel szemben az I. hadt. 38.10.06/6 Hdm.–I. 1938. irat szerint a 4. és 5. [későbbi IV. és V.] századok nem mozgósítanak. Az ezredeket 1940-ig, a mozgósításkor úgy nevezték, mint 1938-ban békében, csak a távolfelderítő osztály száma volt mozgósításkor 101. ö.)
(Ezzel szemben az I. hadt. 38.10.06/6 Hdm.–I. 1938. irat szerint a 4. és 5. [későbbi IV. és V.] századok nem mozgósítanak. Az ezredeket 1940-ig, a mozgósításkor úgy nevezték, mint 1938-ban békében, csak a távolfelderítő osztály száma volt mozgósításkor 101. ö.)
Ebben az időszakban a repülőszázadok általában kilenc gépből, a rajok pedig 3-4 gépből álltak. A bombázó-, illetve vadászosztályhoz max. 30; az ezredhez pedig 60 repülőgép tartozott. (Táblázatot lásd: 19. old.)
Az első repülőesemények és a Felvidék visszacsatolása
Ahogyan a szlovákok látták a harcokat
A magyar légoltalom továbbfejlesztése 1939–1941 között
A lengyel hadjárat, az erdélyi feszültség ideje
A légoltalom továbbfejlesztése 1939 és 1941 között
A légierő tevékenysége a balkáni hadműveletek során
A jugoszláv légierő helyzete
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me