Budapest és Magyarország vadászvédelme

Full text search

Budapest és Magyarország vadászvédelme
Az ország és a főváros honi vadászrepülő-védelme 1943 őszén katasztrofális képet mutatott. A korszerű Me–109-es repülőgépek a keleti arcvonalon szovjet területen voltak.
A Messerschmitt repülőgépekkel felszerelt honi vadászrepülő-század a tervezett időpontra – 1943. október – nem alakult meg, pedig a magyar vadászrepülők átképzése Börgöndön Me–109E típusú, német jelzésű és tulajdonú repülőgépekkel már megtörtént. Az átképzett személyzetek az alakulatuknál Héja, illetve CR–42 típusú vadászgépeket kaptak. Néhányan a keleti frontra kerültek, ahol Me–109-es gépeken repültek.
A 2/1. vadászszázad 1943 októberében Héja–M típusú gépeivel Mátyásföldről Ferihegyre települt, a század vezetését Scholtz Miklós százados vette át.266 Novemberben a vezérkar kidolgozott egy fejlesztési tervet, amely a honi vadászvédelem lassú ütemű korszerűsítését irányozta elő. Eszerint a 2/1. vadászszázaddal (18 db Héja) együtt a szervezés alatt álló és 1944. március 1-jétől működő 5/1. éjszakai vadászszázad vesz részt a honi légvédelemben. Erre az időpontra kellett az állomány átképzését a Me–210 típusú repülőgépekre befejezni úgy, hogy bevetésekre is alkalmasak legyenek. A szolnoki 1/1. és 1/2. vadászszázadok Héja gépeit ugyancsak március 1-jétől tervezték a honi légvédelembe bevonni.267 Budapest védelmének megerősítésére a távolabbi tervekben szerepelt az 5/3. vadászszázad felállítása Tökölön, de a várható légitámadások miatt e század szervezését „sürgős” jelleggel már márciusban megkezdték.
266 Faludi, Charles K.: Repülőleírás. 1943. október havi bejegyzések.
267 HLT 6649/eln. 1. VKF 43. sz. gyűjtő. 801/eln. hdm. csf. 1943. XI. 24.
A Héják leváltása és a századok Me–109-cel való feltöltésének sorrendje a novemberi tervek szerint így alakult volna:
Első a 2/1. század (Ferihegy), 18 db Me–109-es Budapest védelmére; második az 5/3. század (Tököl), 18 db Me–109-es Budapest védelmére; ezt követi a repülőgép-szerelő kiképzőosztály 10 db Me–109; a fegyver- és bombakiképző osztály három Me–109-es; az 1. vadászkiképző osztály (Tapolca), 18 db Me–109-es; a harckiképző osztály 1. százada (Börgönd), 12 db Me–109-es; végül a vadász pótosztályok századai 6-6 db Me–109-es vadászgéppel.268
268 Uo.
Ez a fejlesztési terv 1944. április 3-ig a szövetségesek légitámadásai kezdetéig csak részben valósult meg. A hatásos vadászvédelem megszervezésére már nem volt idő.
1943. novembertől 1944. április elejéig a honi légvédelem állományát tovább erősítették. Szolnokon az 1/1. század négy Héjával, majd 1944. április elejétől négy-hat Me–109-essel; az 1/2. század pedig négy Héjával vett részt a honi légvédelemben. Ferihegyen az 5/1. éjszakai vadászrepülő-század a nappali bevetésre beosztott Me–210-es gépeivel, Krudy Ádám százados parancsnoksága alatt készült fel Budapest légvédelmére. A Repülőkísérleti Intézetnél (RKI) a berepülő és kísérleti alosztály pilótáiból és a típusátképzésen lévő hajózószemélyzetéből két készültségi századot szerveztek: egy rombolószázadot a Me–210-es gépekből Dóczy Lóránt hadműszaki törzskari alezredes – az RKI parancsnoka –, és egy Me–109-es századot Papp János főhadnagy parancsnokságával. A szervezés és átképzés alatt lévő 5/3. század két Me–109-es repülőgépe állt készenlétben. A tapolcai vadászkiképző osztálynál négy Héja, a börgöndi harckiképző századnál ugyancsak négy Héja volt készültségben. A tököli Repülő Átvételi Bizottság (RÁB) két Me–210-esét és a Győri RÁB két Me–109-esét szintén felkészítették bevetésre.269
269 Az adatok tájékoztató jellegűek: Benkő Lajos (RKI.); Boldizsár László (5/3. szd.); Dóra Ambrus (v. kik oszt.); Forró Pál (1/2. szd.); Háry László (5/1. é. v. szd.); Heppes Aladár (v. kik. oszt. pk.); Kass Ferenc (v. kik. oszt.); Krascsenics Lajos (harc. kik. szd.); Nemeslaki Zoltán (1/2. szd.); Rekettyés László (RÁB, Győr); Schaffhauser József (5/1. é. v. szd.); Stark Elek (RKI); Szebeni Antal (1/2. szd.); Szecsei Gábor (1/2. szd.); Újvári László (RKI) visszaemlékezései és Nagy Kornél (RÁB, Tököl); Aki szárnyakat követel magának című visszaemlékezése, USA, Cleveland, 1978.
A 15. AAF rendelkezésére álló vadászgépek száma háromszorosa volt az Ausztria (Ostmark), Cseh–Morva Protektorátus, Szlovák Köztársaság, Magyar Királyság, Horvát Köztársaság légterét védő német–magyar–szlovák–horvát vadászrepülőkénél. A tényleges erőviszonyok megállapításához 107ezen kívül még azt a tényt is figyelembe kell venni, hogy a német–magyar vadászrepülők területet védtek, ezért az említett országok területén széttagolva települtek, az amerikai vadászkötelékek pedig minden esetben egy-egy adott területre összpontosítva vették föl a harcot a területet védő vadászokkal, így az amúgy is jelentős erőfölényüket képesek voltak a harcba lépés időszakában gyakran öt-hatszorosára növelni. Ez legtöbbször eleve eldöntötte a légi csata kimenetelét. Ugyanakkor figyelembe kell venni a bombázók erős védőfegyverzetét, valamint az amerikaiaknak a szó szoros értelmében korlátlan személyi és anyagi utánpótlási lehetőségeit. A német légvédelem az 1943–1944-es években megbízható légvédelmi lokátorrendszert épített ki. Már az Adriai-tenger átrepülésekor észlelték a támadókötelékeket, a támadás célját (Bécs–Budapest vagy Szilézia–Kelet-Magyarországról nem is beszélve) azonban csak a magyar légtér – pl. a Balaton vagy a Duna–Tisza köze – elérésekor tudták megállapítani. A Bécs melletti vadászirányító központ csak ekkor tudott intézkedni a rendelkezésre álló vadászerők egy részének a szükséges irányban történő összpontosítására.
Ennek az lett a következménye, hogy a német és magyar vadászkötelékek hiába értek el részsikereket és egyénileg bármennyire is bátran, kiemelkedő vadászpilóta-teljesítményt nyújtva harcoltak, egyetlen esetben sem voltak képesek megakadályozni a szövetségeseket a bombázásban, legfeljebb zavarták tevékenységüket és nehezítették vagy esetenként lehetetlenné tették a pontos célzást. Akkor ez is nagy eredménynek számított.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages