Az előzmények

Full text search

Az előzmények
1941. december 12-én Bárdossy, Magyarország miniszterelnöke, az Egyesült Államok nagykövete előtt kijelentette, hogy „Magyarország a hadiállapot fennállását jelenti ki az Észak-Amerikai Egyesült Államok és Magyarország között”. Ennek előjátékaként a honvédség rádiófelderítő állomása (RÁF, Érd) lehallgatta és megfejtette a budapesti amerikai nagykövetnek Washingtonból küldött rejtjeles táviratát, amelyben utasították, hogy ultimátumjellegű nyilatkozatot adjon át a magyar kormánynak. Berlin sürgette a kormányt határozott válaszra, és ezért Bárdossy egy nappal meg akarta előzni az amerikai jegyzéket. (Erről a háború után a népbírósági tárgyalásán is szó volt.)
Roosevelt sokáig halogatta a döntést, és az amerikai szenátus csak 1942. június 5-én mondta ki a háborús viszony fönnállását a két ország között.
Az Egyesült Államok hadvezetésének figyelme – bár még csak áttételesen – 1942 őszén fordult Magyarország felé. Az első feladat Magyarország elsőrendű bombázandó célpontjainak megállapítása volt. Az első elemzéseket az OSS (Office of Strategic Services – Stratégiai Szolgálatok Hivatala, amely az elnöknek mint legfőbb parancsnoknak és a Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságának volt a központi felderítőszervezete) végezte.304 Az 1942. szeptember 11-re összeállított jelentés elkészítésében zömmel magyarországi emigránsok működtek 127közre. A kétrészes anyag első fele 54 vasúti közlekedési célpontot, a második a bombázandó repülőtereket és fontosabb ipari célpontokat tartalmazta. E tanulmányt az 1942. szeptember 28-i és az 1943. augusztus 7-i követte. Az OSS felderítőjelentések, tájékoztató anyagok nem túl magas színvonalúak voltak. Részben szóbeli beszámolókra, részben a fővárosi és vidéki telefonkönyvekre, részben magyarországi hírlapokban közölt cikkekre támaszkodtak.
304 Karsai Elek: I. m. 504. old.
Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a brit felderítőrepülések már 1942-ben megindultak az ország területe felett, és ezek adatait nem ismerjük. Továbbá, az USA-haderőnemek (szárazföldi erők, haditengerészet) önálló felderítőszolgálatai és a brit IS (Intelligent Services) is kiépített ügynöki hálózatokkal tevékenykedett az ország területén, és ezek iratanyagait szintén nem ismerjük. Véleményünk szerint nem járunk messze az igazságtól akkor, ha leírjuk, hogy a Szövetséges Főparancsnokság (SHAEF) Londonban, a Földközi-tengeri Szövetséges Légierő Parancsnokság (MAAF) is viszonylag elegendő felderítési anyaggal rendelkeztek Magyarország közlekedési, ipari, katonai célpontjairól ahhoz, hogy megfelelő szinten tudják a bombatámadásokat tervezni, szervezni és irányítani. (A későbbiekben végrehajtott bombatámadások legalábbis ezt bizonyítják.)
1943. november második felében a magyar csapatok Barcsnál átkelve a határon, megtámadták – a Kállay-kormány által előzetes fegyverszüneti feltételek szerint formálisan vállalt kötelezettségek ellenére – a jugoszláv partizánokat. A szövetségesek – válaszul – fontolóra vették Budapest bombázását.
„Úgy véljük, hogy Budapest ellen intézendő támadást végre lehet hajtani – jó eredménnyel” – írta 1943. november 25-én Eisenhower tábornok a brit vezérkarnak305 címzett átiratában. Néhány nap múlva döntés született, hogy a magyar főváros bombázását csak a Szófia elleni támadásokat követően kezdik meg. A sorrendet – a bulgáriai és görögországi célok bombázásának elsődlegességét – az ekkor még el nem vetett balkáni partraszállás terve határozta meg.
305 Karsai Elek: I. m. 516. old.
A felderítőszervek – így az OSS – értékelése szerint az ország fő katonai célpontjai közé tartozik a vasúti közlekedés, a dunai hajózás (mindkettő elsősorban a romániai kőolajszállítások miatt); a repülőgépipar (Dunai Repülőgépgyár Rt., Weiss Manfréd Művek, győri Magyar Waggon és Gépgyár); a kőolajtermelés és -feldolgozás (Shell, Vacuum, Fanto, Almásfüzitő, Pét stb.); rádiócsőgyártás (Tungsram); bauxittermelés, valamint Ganz-, Vagon-, MÁVAG- és Gamma-gyárak.
Magyarország bombázásának terve tehát napirenden szerepelt. A brit diplomaták irataikban 1943 decemberétől rendszeresen említik a főváros bombázásának szükségességét. Közülük egy jellemzőt idézünk – „Tegnap a következő sorrendet javasoltuk a vezérkari főnököknek: 1. Bulgária, 2. Budapest, 3. Bukarest…
Budapest bombázásának előnyei: 1. hogy valószínűleg pánikot kelt – és zavart okoz – a közigazgatásban (értesülésem szerint a kismértékű orosz légitámadást is jelentős zűrzavar és pánik követte); 2. Budapesten fontos ipari célpontok vannak; 3. zavarná a németek összeköttetéseit a Balkán és a dél-orosz arcvonal felé; 4. még jobban széthúzná a németek légelhárítását…; 5. megnyerné az oroszok tetszését; 6. valószínűleg hajlamosabbá tenné a magyarokat, hogy megegyezésre jussanak velünk; az az érv, hogy (támadásunk) megszilárdítaná a magyarok ellenállását, ellentmond a más országokban szerzett összes tapasztalatainknak…”306 Megközelítően hasonló tartalmú jelentést küld 1944. január 12-én a lisszaboni magyar nagykövetség egyik főmunkatársa is: „Számolnunk kell ebben az esztendőben erős bombatámadásokkal. Cikkekben és beszélgetésekben mindinkább kikristályosodik az az elgondolás, hogy elsősorban néhány fontos vasúti fővonalat kell tönkretenni. Ezek részben rajtunk futnak át. A Bécs–Budapest–Dés, Budapest–Újvidék, Budapest–Eszék vonalak, Budapest maga, a Duna- és Tisza-hidak vannak a legnagyobb veszélyben…”307
306 Magyar–brit titkos tárgyalások 1943-ban. Kossuth, Budapest 97/b okmány 1944. február 4., február 16. (De erre utal Szófia bombázása is.) Több hasonló tartalmú és szintű okmányt mutat be a könyv és Karsai Elek idézett műve is.
307 Újpétery Elemér: Végállomás Lisszabon. Magvető Kiadó, Budapest, 1982. 234. old.
Újpétery Elemér jelentése Lisszabonból Ullein Reviczky Antalnak, a Miniszterelnökség sajtóosztály-főnökének. Könyvében több esetben is említi, hogy a szövetségesek sajtója már 1943-ban, illetve 1944 elején írt Magyarország bombázásának szükségességéről.
Az eseményeket megelőzve közbevetőleg megjegyezzük, a brit diplomaták prognózisának első pontja nem vált be. A meglepés és az áldozatok nagy száma ellenére nem tört ki pánik a fővárosban.
Magyarország és Budapest a szövetséges hadászati légierők által történő bombázása tehát 1943 végére már eldöntött tény volt. A feltételek azonban csak 1944 elejére értek meg. Ekkorra fejezte be előkészületeit a 15. AAF és a 205. brit BG, Dél-Olaszországba történt áttelepülésével a MASAF. A 15. AAF 1944. február 2-án megkapja az utasítást, hogy a B–17 wing célpontja: Budapest, Hungary I/A. (Industrial) Aircraft factory (azaz a budapesti repülőgépgyárak). Azonban a rossz időjárás miatt a bombatámadást nem hajtották végre, a fővárosunk helyett Durazzót bombázták. Ezt a támadást követte az április 3-ai bombázás. A közel két hónapos „csúsztatás” oka, hogy időközben Magyarországra bombázási tilalmat rendeltek el. A tilalom indítéka előttünk még ismeretlen. Annyi azonban tény, hogy csak 1944. március 25-én oldották fel. Ekkor érkezett meg a födközi-tengeri hadszíntér parancsnokához a Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságának távirata: „Magyarország tekintetében fennálló bombázási tilalom ezennel fel van oldva.” Magyarország bombázása ettől kezdve csak egy bevetési parancs kiadásától függött.308 Addig azonban még két esemény történt.
308 Karsai Elek: Nekem szülőhazám… Rádió- és Televízióújság. 1984. 11. sz. 3. old.
Juhász Gyula: I. m.
1944. április 2-án több mint 530 db B–24-es és 133B–17-es bombázta steyri golyóscsapágy- és a Steyr–Puch repülőgépgyárat, Bihač, Brod rendező pályaudvarokat, egy csapatösszevonást Bihačnál, és Mostar repülőterét. A több mint 150 kísérővadász biztosította a bombázókat. Nagyobb német vadászkötelékek támadták meg az amerikai bombázókat, akik – a szokásosan eltúlzott – az amerikai jelentés szerint 150 német és olasz vadászgépet lelőttek. A kísérővadászoknak nem voltak veszteségei. Húsz B–24-es és nyolc B–17-es viszont nem tért vissza támaszpontjára.309
309 Lásd a 203. sz. jegyzet.

128A 2/1. vadászszázad Héja–II. típusú gépe készültségben Mátyásföldön, 1943 augusztusában, pilóta Faludi Károly (Faludi Károly gyűjteményéből)

A Börgöndi vadásziskola 1943 októberében, Gersy Tamás főhadnagy leszállásnál átvágódott egy német tulajdonú Me–109E géppel

1292/1. vadászszázad Ferihegyen, 1944 márciusában. Balról jobbra: Kiss Benedek István tizedes, Nagy József tizedes, Kasza Imre tizedes, Beregszászi Sándor tizedes, Faludi Károly tizedes

A V3 + 72 számú, Me–109G6 vadászrepülőgép, a keleti frontról került vissza, a 102. vadászosztálynál gyakorlógépként üzemelt

1302/1. vadászszázad Ferihegy, a V7 + 90 jelű, Me–109G6 gép Beregszászi Sándor szakaszvezető repülőgépe, amelyet április 13-án Tökölön bombatalálat ért. Kasza Imre szakaszvezető, Beregszászi Sándor szakaszvezető és egy műszaki katona áll előtte. (Kasza Imre gyűjteményéből)

1944. március 2. A győri repülőtéren egy berepülés alatt álló Me–109G6 vadászrepülőgép a jeges talajon megcsúszott (Rekettyés László gyűjteményéből)

131A megperdült vadászgép sérülései. A német jelű repülőgépet pár nap múlva kijavították és elszállították (Rekettyés László gyűjteményéből)

Faludi Károly szakaszvezető a 2/1. vadászszázadnál Ferihegyen, 1944 márciusában Me–109G6 gépe előtt (Charles Faludi gyűjteményéből)

132Riadó a 2/1. vadászszázadnál Ferihegyen, 14 pilóta fut a készen álló repülőgépekhez, 1944. márciusi felvétel (MF)

A 2/1. vadászszázad Ferihegyen 1944 áprilisában. A V–810-es Scholtz Miklós százados századparancsnok gépe (MSz.)
A magyar 2/1. vadászszázad, riasztás után, 10 órakor szállt fel, akkor, amikor a bombázók első hullámát alkotó B–17-es kötelékek elérték a jugoszláv partokat a Podgorski-csatornánál. Az amerikai kötelékek nem érintették Magyarország légterét. A 2/1. század vadászgépei 11 óra 15 perckor leszálltak Ferihegy repülőterén.310 A század ezen a napon baleset következtében elvesztette harmadik pilótáját, és a harmadik-negyedik Me–109G vadászgépét. Az történt, hogy a Ferihegyi repülőtéren gurulás közben Hincza Gyula zászlós vadászgépe Szombathelyi Elemér főhadnagy gépének ütközött, a zászlós sértetlen maradt, a főhadnagy repülőhalált halt, a két Me–109-es elégett. A vecsési anyakönyvbe április 3-án 16 órás időponttal vezették be. Szombathelyi (Karkus) Elemér rep. főhadnagy (25 éves) halálát. Hincza zászlós a megrázkódtatás miatt hónapokra bevetésre alkalmatlanná vált.
310 Faludi, Charles K.: Repülőleírás. 1944. április 2-ai bejegyzés.
1944 első három hónapjában jelentős hadműveletek bontakoztak ki a szovjet–német arcvonalon. 1944. január–februárjában a támadó szovjet csapatok áttörték a leningrádi blokádot, és megteremtették a Baltikum elleni támadás előfeltételeit. Ezzel szinte párhuzamosan nagy erejű szovjet támadás bontakozott ki a „jobbparti” Ukrajnában. Négy ukrán front a korszuny-sevcsenkovszkiji hadműveletekben bekerített és megsemmisített tíz német hadosztályt, megközelítette a Kárpátok előterét, Magyarország északkeleti határait és a hadműveletek már Románia északi területein folytak. 1944 márciusában megindult a harc a Krím félsziget visszafoglalásáért.
Az Amerikai Légierő vezérkari főnökének március 28-án 17 óra 05 perckor küldött távirati utasítása a Földközi-tengeri Szövetséges Légierő Algíri Főhadiszállásának:311
311 Karsai Elek: Elképzelések. 525. old.
„Cosmed 72.
Azonnal
Szigorúan titkos
Az Amerikai Légierő vezérkari főnöke Wilson tábornoknak és Spaatz tábornoknak.
Hivatkozással a Cosmed 71-re.
1. Az, hogy az oroszok előnyomultak a Prut folyóig, a német haderők összeköttetését a Magyarországon és Romániában átvezető vasútvonalakra korlátozta. A jelek azt mutatják, hogy a németeknek nehézségeik vannak a román vasútvonalak zavartalan, sima kihasználása terén.
2. A németek további berendezéseket építenek Constanţában és Galaţiban. E kikötők vasúti összeköttetése a Bukaresten és Ploesţin keresztül futó vonalaktól függ.
3. Ennek megfelelően a bombázási célpontok a Balkánon:
(I) Bukarest, vasúti csomópont,
(II) Ploeşti, vasúti csomópont,
(III) Budapest, vasúti rendező pályaudvarok,
(IV) Szófia és városok Bulgáriában.
Aláírás nélkül”
Az okmány egyértelművé teszi, hogy a Budapest ellen végrehajtott első amerikai bombatámadás hadászati célja a magyarországi vasúti közlekedés bénításával az 1944. tavaszi szovjet offenzívák támogatása, a német utánpótlási szállítások akadályozása volt. Természetesen e feladatot nagyon szorosan összekapcsolták a CBO-direktívában erre az időszakra meghatározott hadműveleti céllal: a német (benne magyar) vadászrepülőgép-gyártás szétzúzásával. Az Egyesült Államok és a brit hadvezetés Magyarországot a Balkán államok közé sorolta. Ez azért történhetett, mert „román vasutak” (azaz a Romániából a Birodalomba vezető vasutak) és a Duna Németország létfontosságú közlekedési ütőerei, a ploeşti kőolajszállítás útvonalai voltak. Így vált elsőrendű célponttá Magyarország vasúti hálózata.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages