Mentés és kárfelszámolás

Full text search

Mentés és kárfelszámolás
A légoltalmi szervek megfeszített ütemben folytatták a kárfelszámolást, az emberek mentését. A korabeli sajtó több cikkben számolt be az erőfeszítésekről. „…Az autó lassan tülkölve fúrj a magát előre az emberáradatban – írja a Pesti Hírlapban április 5-én megjelent riport. – A városból kivezető főútvonalról (a Soroksári útról – A szerzők) az egyik mellékutcába fordulunk be. De mindjárt meg is állunk… Az úttesten tégladarabok, szerterepült gerendák, ablakdeszkák. Kiszállok a kocsiból és a következő pillanatban egész nagyságában emelkedik fel előttem egy hatalmas bérházromhalmaz. Telibe találta egy nagy űrméretű (sic!) bomba. Az utcai front teljesen leszakadt, míg az udvari szárny egy része megmaradt… Elpusztult lépcsőházba megyünk be, csatlakozva az egyik mentőorvoshoz és az óvóhelyhez sietünk. Emberek dolgoznak csákánnyal, lapáttal és puszta kézzel, hogy eltakarítsák a romokat és hozzáférhessenek azokhoz, akik még bent vannak…
Még egy halom törmelék, azután egy ember. Ketten ragadják meg a karját, és emelik ki a tégla és a mész alól…
Él! …
Mellette állok, ahogy suttogja: »Rettenetes volt! Azt hittem a világ vége érkezett el. Csak egy pillanat volt az egész, ahogy leszakadt a ház. Mintha én is lefelé estem volna. Azután sötét lett minden. Mikor kinyitottam a szemem, a fejem felett keskeny fényességet láttam. Valami rostélyfélét. Azon át tudtam lélegezni, amíg ki nem ástak…«
Valaki mondja nekem:
Akik az óvóhelyen voltak, mind megmenekültek. Rájuk omlott ugyan a ház, de az óvóhelyek… vészkijáratán kimenekültek. De a kapu alatt emberek vannak. Állítólag egy rendőr, két gyermek és néhány asszony is.”
Az országot a szó szoros értelmében elérte a háború.
A székesfőváros tanácsnoki kara a támadás után azonnal, már 3-án a kora délutáni órákban rendkívüli értekezletet tartott, dr. Bódy László helyettes polgármester elnökletével, hogy meghozzák a szükséges intézkedéseket.347 Határoztak a kibombázottak azonnali elhelyezéséről és ellátásáról. A légitámadások károsultjai meleg étkezést, a lakásuk illetékes légoltalmi parancsnoka, vagy háztömbparancsnoka által kiadott igazolvány alapján kaphattak az ideiglenes, átmeneti elhelyezésükre kijelölt épületekhez legközelebb eső, a támadás után azonnal megszervezett, felállított hatósági főzőhelyek egyikén.
347 Pesti Hírlap. 1944. április 4. 1. old.
A polgármester felhívta a károsultakat, hogy a támadást követő három napon belül keressék fel a lakások szerint illetékes kerületi elöljáróságok népjóléti osztályát nyilvántartásba vétel, élelmiszerjegyekkel való ellátás céljából. Egymást érték az intézkedések. Hasonlóképpen szabályozták az ellátást a főváros környéki városokban és községekben, Kispesten, Pestszenterzsébeten, Soroksáron, Csepelen stb. Megszervezték a ruhanemű és az azonnali pénzsegély juttatását.
Április 4-én összeült a kormány. Első intézkedésével azonnal kiterjesztette a statáriumot a légiriadók alatt elkövetett minden nagyobb bűntényre, rablásra, fosztogatásra, gyilkosságra – és az elsötétítés megsértőire. A légoltalmi kiürítési kormánybiztos – akit funkciójába még 1943-ban nevezett ki a honvédelmi miniszter, és aki személyében egyben a légoltalom országos parancsnoka is volt – még aznap közleményt adott ki Budapest és közvetlen környékének – Budafok, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota és Újpest megyei városok, valamint Albertfalva és Csepel községek – kiürítésére. Nem költözhettek ki azonban a közlekedési vállalatok személyzete, a hadiüzemekben dolgozók, a tűzoltók, mentők, a pénzintézeti dolgozók, orvosok, gyógyszerészek, szülésznők, a temetkezési 161vállalatok dolgozói, élelmiszer-kereskedők, hentesek, a kisiparosok többsége, valamint a légoltalmi szervezetekbe beosztottak. Ők kötelesek voltak helyükön maradni. Felhívták a lakosság figyelmét, hogy az elszállítás városrészenként, a legrövidebb időn belül megtörténik. A kiürítés önkéntes volt. Aki elment, lakásutalványt kapott. Előnyben részesítették azokat, akik rokonokhoz, ismerősökhöz költöztek. A kitelepítendő lakosságot két kategóriába osztották, elsőbe tartoztak a közhivatalok, valamint a hadiüzemek dolgozói, akiknek a kitelepítését az iparügyi miniszter, illetve a hivatal vezetője szabályozta, a másodikba a lakosság többi részét sorolták. Kényszerelhelyezést csak a kibombázott, hajléktalanok elhelyezése esetén alkalmaztak.
Az első kitelepítő vonatok április 7-én indultak. A napi sajtó rendszeresen közölte honnan és mikor indulnak a szerelvények. A lakosság szigorú ütemterv szerint a fővárosi pályaudvarokon (Déli, Nyugati, Keleti, Kelenföldi, Kőbánya-felső, Bp. Soroksári út) létesített berakodási helyekről induló szerelvényeken hagyta el a fővárost és környékét. Április 7–8–9–10–11-én Budapest IX. kerület, XIII. kerület, Csepel, Pestszenterzsébet, Kispest, Budafok, Albertfalva, Pestszentlőrinc, Újpest és Rákospalota lakói távozhattak. Akik saját lakásba, házba vagy rokonokhoz települtek ki, már 5-étől helyet kaptak a szerelvényeken. 12-étől a főváros további kerületeinek, illetve a már említett városok, községek lakóit szállították el. A kitelepítés nagy ütemére jellemző, hogy 13-án 36, 14-én 18, 15-én 21, 16-án ismét 18 szerelvény állt a távozni kívánók rendelkezésére.348 A kitelepülők számáról nincs megbízható adatunk. Valószínűleg több százezer emberről van szó. A vonatok nagy számából mintegy 200–300 000 főre lehet következtetni. Véleményünk szerint a veszélyeztetett területek (Bp. IX., X., XIII. kerületek, Csepel, Pestszenterzsébet, Újpest stb.) lakosságának nagy része elhagyta lakhelyét. E számítás helyességét igazolja, hogy a későbbi támadások során e helyeken már lényegesen kisebb volt a lakosság vesztesége.
348 Pesti Hírlap. 1944. április 5–16-ai számai, valamint falragaszok, hirdetmények.
Szinte minden napra jut egy intézkedés, rendelet; csupán címszavakban néhány: bevezetik a kötelező női honvédelmi munkaszolgálatot; megtiltják, hogy a légitámadást követően két óra időtartamig a távbeszélő-készülékeken magánbeszélgetést folytathasson a lakosság. Az előírás megsértése esetén a távbeszélő-állomást azonnal kikapcsolták és leszerelték; aki a rokonokhoz költözik ki a városból, soronkívül utazhat stb.349
349 Pesti Hírlap. 1944. április 5–7. számok, Riadó. 1944. 8–9., 10. számok.
Budapest főváros polgármestere éjjel-nappal, állandóan működő – orvosokkal és ápolószemélyzettel, mentőjárőrökkel ellátott – segélyhelyeket állíttat fel. A lapok közlik a segélyhelyek adatait, ahová a támadások után a sérültek beszállíthatók, vagy könnyű sebesülés esetén be tudnak menni. Pl.: I. kerület, Attila u. 103. iskola (T.: 350-342), vagy II. kerület, Batthyány tér 6. Vásárcsarnok (T.: 350-930). A segélyhelyek nagy részét iskolákban, egészségügyi intézményekben, elöljáróságokon és vásárcsarnokokban rendezték be, szerelték fel.
A fővárosi és környéki megyei városi, városi, községi légoltalmi szervezetek viszonylag hamar úrrá lettek a helyzeten. A légoltalmi szervezetek mellett a honvédség tűzszerészeit és a rendelkezésre álló alakulatait is bevetették.350 A korabeli sajtó351 adatai szerint a mentő- és elsősegélynyújtó munkákat április ötödikére befejezték, ami szervezett és gyors munkának minősíthető. Április 6-án már eltemették az új köztemetőben a támadás áldozatait, köztük 46 felismerhetetlen és azonosíthatatlan holttestet, akiket közös sírba tettek. Az azonosítottakat úgynevezett „nagy sírokba” temették.352 Április 12-én adott ki a belügyminiszter hivatalos jelentést az április 3-ai bombázások áldozatairól. Ezek szerint 1038-an meghaltak és 526-an megsebesültek. Ez volt az egyetlen nyilvánosságra hozott részletezett veszteségjelentés a fővárost ért légitámadásokról.353
350 Riadó. 1944/8. szám.
351 Riadó. 1944/9. szám.
352 Riadó. 1944/8. szám.
353 HL, HABOB 11/1944. szám.
Az első és meglepetésszerű légitámadás tapasztalatait a fővárosi légoltalmi parancsnokság jól hasznosította a későbbiekben: a légitámadások után egy-két órán belül mindenütt szervezetten meg tudta kezdeni a mentő-, kárfelszámoló munkákat.

1621944. április 3., egy telitalálatot kapott nyilvános óvóhely Csepelen, a Horthy-ligeti gyárépület előtt (NTF)

1944. április 3., a Dunai Rt. repülőgépgyár előtt telibe talált üzemanyagtöltő iparvágány (NTF)

163Az 1944. április 12–13. éjjeli RAF-bombázás világítóbombái és nyomjelző lövedékei Budapest felett, több fényszóró világítja a felhőket (MSz.)

164Az 1944. április 12–13. éjjel ledobott alumíniumfólia a légvédelem lokátorainak zavarására szolgált (MSz.)

165Az 1944. április 3-án lelőtt B–24-es bombázó oxigénpalackjai (KV)

Az 1944. április 3-án lelőtt B–24-es bombázó repülőgép szárnya a bevont kerékkel (KV)

1661944. április 3-án lelőtt, valószínűleg B–17-es bombázó roncsai (KV)

167Egy 1944. április 3-án lelőtt bombázógép helyszínelésének képei, az április 15-i lap közölte, helyszínmegnevezés nélkül. A repülőgép nagyobb területen szóródott szét, valószínűleg B–17-es, adatai nem ismertek (KV)

1681944. április 3-án lelőtt, valószínűleg B–17-es bombázó maradványai (KV)

A lezuhant bombázógép géppuskahevedere

169A RAF. 205. BG. Wellington–X. típusú repülőgépekkel felszerelt egyik százada Foggia repülőterén, bevetés előtt (RAF)

A 455. BG. B–24-es repülőgép felszállásnál balesetet szenvedett San Giovanni repülőterén (15. AAF)

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages