Mik. 7

Full text search

Mik. 7
Mik. 7.1
Jaj nékem, mert olyanná lettem, mint a letakarított mező, mint a megszedett szőlő: egy enni való gerezd sem maradott; pedig zsengére vágyott a lelkem!
Mik. 7.2
Elveszett e földről a kegyes, és igaz sincs az emberek között. * Mindnyájan vér után ólálkodnak, kiki hálóval vadássza atyjafiát.
Mik. 7.3
Gonoszságra készek a kezek, hogy jól vigyék véghez; a fejedelem követelőzik, és a biró fizetésre vár; a főember is maga mondja el lelke kívánságát, és összeszövik azt.
Mik. 7.4
A ki jó közöttök, olyan mint a * tüske, az igaz olyan, mint a tövisbokor. A te őrállóidnak napja, a te megítélésed eljött; most következik el az ő zűrzavaruk.
Mik. 7.5
Ne higyjetek a barátnak; ne bízzatok a tanácsadóban; az öledben ülő előtt is zárd be szádnak ajtaját.
Mik. 7.6
Mert a fiú bolondnak tartja atyját, a leány anyja ellen támad, a meny az ő napára; az embernek saját háznépe az ellensége.
Mik. 7.7
De én az Úrra nézek, várom az én szabadításom Istenét; meghallgat engem az én Istenem!
Mik. 7.8
Ne örülj, én ellenségem! * Elestem ugyan, de felkelek, mert ha még a setétségben ülnék is, az Úr az én világosságom!
Mik. 7.9
Az Úr haragját hordozom, mert vétkeztem ellene; mindaddig, a míg leperli peremet és meghozza ítéletemet. Kivisz engem a világosságra, meglátom az ő * igazságát.
Mik. 7.10
De meglátja ellenségem is és szégyen borítja el, a ki ezt mondja nékem: Hol az Úr, a te Istened? * Meglátják őt az én szemeim, hogy ímé széttapostatik, mint + az utcza-sár.
Mik. 7.11
Falaid megépítésének napja! e napon távol lesz a törvény!
Mik. 7.12
Azon a napon eljőnek hozzád Assiriából és Égyiptom városaiból; Égyiptomtól a folyamig, tengertől tengerig és hegytől hegyig.
Mik. 7.13
És pusztává lesz a föld az ő lakói miatt, az ő cselekedeteik gyümölcséért.
Mik. 7.14
Legeltesd népedet a te vessződdel, * a te örökségednek nyáját, a mely magánosan lakozik az erdőben, a Kármel közepén. Legeljenek Básánban és Gileádban, mint a hajdankor napjain!
Mik. 7.15
Mint az Égyiptom földéről kijövetelednek idején, láttatok vele csodadolgokat.
Mik. 7.16
Látják ezt a pogányok és megszégyenülnek minden erejökkel. Kezöket szájokra teszik, füleik megsiketülnek;
Mik. 7.17
Nyalják a port, * mint a kígyó, mint a föld férgei; reszketve jőnek rejtekeikből; remegve folyamodnak az Úrhoz, a mi Istenünkhöz, és félnek tetőled!
Mik. 7.18
Kicsoda olyan Isten, mint te, a ki megbocsátja a bűnt és elengedi öröksége maradékának vétkét?! Nem tartja meg haragját örökké, mert gyönyörködik az * irgalmasságban!
Mik. 7.19
Hozzánk térvén, könyörül rajtunk; eltapodja álnokságainkat. Bizony a tenger mélységébe veted minden bűnünket!
Mik. 7.20
Hűséget mutatsz a Jákóbnak, irgalmasságot Ábrahámnak, a mint megesküdtél atyáinknak még az ősidőkben.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages