Hab. 2

Full text search

Hab. 2
Hab. 2.1
Őrhelyemre állok, és megállok a bástyán, és vigyázok, hogy lássam, mit szól hozzám, és mit feleljek én * panaszom dolgában.
Hab. 2.2
És felele nékem az Úr, és mondá: Írd fel e látomást, és vésd táblákra, hogy könnyen olvasható legyen.
Hab. 2.3
Mert e látomás bizonyos időre szól, de vége felé siet és meg nem csal; ha késik is, bízzál benne; mert eljön, el fog jőni, nem marad el!
Hab. 2.4
Ímé, felfuvalkodott, nem igaz ő benne az ő lelke; az igaz * pedig az ő hite által él.
Hab. 2.5
És bizony, a bor is megcsal: felgerjed a férfiú és nincsen * nyugalma; ő, a ki tátja száját, mint a Seol, és olyan ő, mint a halál: telhetetlen, és magához ragad minden népet és magához csatol minden nemzetet.
Hab. 2.6
Avagy nem költenek-é ezek mindnyájan példabeszédet * róla, és találós mesét reá, mondván: Jaj annak, a ki rakásra gyűjti, a mi nem övé! De meddig? És a ki adóssággal terheli magát!
Hab. 2.7
Avagy nem támadnak-é hirtelen, a kik téged mardossanak, és nem serkennek-é fel, a kik háborgassanak téged? És zsákmányul esel nékik.
Hab. 2.8
Mivelhogy kifosztogattál sok nemzetet, kifosztanak téged mind a többi népek az emberek véréért, és az országok, városok és minden bennök lakozók ellen való erőszaktételért.
Hab. 2.9
Jaj annak, a ki bűnös szerzeményt szerez házának, hogy magasra rakhassa fészkét, hogy megszabadulhasson a gonosz hatalma elől.
Hab. 2.10
Házadnak gyalázatára tervezted a sok nép kiirtását, és bűnössé tetted lelkedet.
Hab. 2.11
Mert a kő is ellened kiált a falból, és a gerenda a fa-alkotmányból visszhangoz néki.
Hab. 2.12
Jaj annak, a ki várost épít vérengzéssel, és a ki várat emel álnoksággal.
Hab. 2.13
Avagy ímé, nem a Seregek Urától van-é ez, hogy a népek tűznek építenek, és a nemzetek a hiábavalóságnak fáradoznak?
Hab. 2.14
Mert az Úr dicsőségének ismeretével betelik a föld, a miképen a folyamok megtöltik a tengert.
Hab. 2.15
Jaj annak, a ki megitatja felebarátját, epédet keverve belé, hogy megrészegítsed őt, hogy láthassad az ő szemérmöket!
Hab. 2.16
Gyalázattal telsz meg dicsőség helyett; igyál * te is és láttassék szemérmed; reád fordul az Úr jobbjának pohara, és gyalázat borítja el dicsőségedet.
Hab. 2.17
Bizony, a libanoni erőszakoskodás gyászba borít téged, és a vadak pusztítása, a mely rettegteté őket, az emberek véréért és az országon, * a városon és annak minden lakosán űzött erőszakosságért.
Hab. 2.18
Mit használ a faragott kép, hogy a faragója kifaragta azt? vagy az öntött kép és a mely hazugságot tanít, hogy a képnek faragója bízik abban, csinálván néma bálványokat?
Hab. 2.19
Jaj annak, aki fának mondja: Serkenj fel! néma kőnek: Ébredj fel! Taníthat-é ez? Ímé, borítva van aranynyal és ezüsttel, lélek pedig nincs benne semmi!
Hab. 2.20
Ellenkezőleg az Úr az ő szent templomában, * hallgasson előtte az egész föld!

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages