Iz 24

Full text search

Iz 24
Iz 24.1
Íme, az Úr elpusztítja a földet, kopárrá teszi és elcsúfítja a színét, lakóit pedig messze szétszórja.
Iz 24.2
A pap úgy jár majd, mint a nép, az úr, mint a szolgája, s az úrnő, mint a szolgálója. Az eladó olyan lesz, mint a vásárló, a kölcsönadó, mint a kölcsönvevő, és a hitelező olyan, mint az adós.
Iz 24.3
A föld elpusztul, s úgy jár, mint akit kifosztottak. Igen, az Úr mondta ki ezt ellene.
Iz 24.4
Gyászba borul, elhervad a föld, a földkerekség elhervad, elsorvad, s elenyészik az ég is a földdel együtt.
Iz 24.5
Tisztátalanná lett ugyanis a föld lakóinak lába miatt, mert áthágták a törvényt, megszegték a parancsokat, s megtörték az örökre szóló szövetséget.
Iz 24.6
Ezért átok emészti meg a földet, és megbűnhődnek, akik rajta laknak. Tűz emészti meg a föld lakóit, és csak kevesen maradnak életben.
Iz 24.7
Gyászol majd a must, elfonnyad a szőlőtő, sóhajtoznak mind a vidám szívűek.
Iz 24.8
Elhallgat a vidám dobszó, a vigadozók zaja elcsöndesül, s a hárfa hangja is elhal.
Iz 24.9
Nem isznak többé dalolva bort, s keserű lesz az ital a mulatozóknak.
Iz 24.10
Romba dől a pusztulásra ítélt város, bezárt házaiba senki be nem léphet.
Iz 24.11
Panaszszó hallatszik utcáin: Nincs többé bor, vége minden vidámságnak, az öröm elköltözött a földről.
Iz 24.12
Csak pusztulás maradt a városban, kapui is romokban hevernek.
Iz 24.13
Éppúgy lesz majd a földön a nemzetek között, mint amikor leverik a bogyót az olajfákról, és a szüret elmúltával összeböngészik a szőlőt.
Iz 24.14
De ők örömükben dicséretet zengenek, ujjonganak a tenger felől az Úr fölségének.
Iz 24.15
A szigeteken is az Urat áldják; a tenger szigetein az Úr nevét, Izrael Istenének nevét dicsőítik.
Iz 24.16
A föld határáról halljuk az énekszót: Legyen dicsőség az Igaznak! Hanem én azt mondom: „Elég már, elég! Jaj az árulóknak, akik hűtlenül járnak el, az árulóknak, akik mindenestül hűtlenek!”
Iz 24.17
Rettegés, verem és tőr vár rád, lakója a földnek!
Iz 24.18
Aki elmenekül a rettegés hangja elől, az verembe esik. És aki kimászik a veremből, azt tőr fogja meg.
Bizony, megnyílnak az ég zsilipjei, és meginognak a föld alapjai.
Iz 24.19
Recseg-ropog és megreped a föld, meghasad és megrendül a föld.
Iz 24.20
Inog a föld, mint a részeg, s leng, mint a hevenyészett kunyhó. Úgy ránehezedik gonoszsága, hogy elesik, s többé már nem kel föl.
Iz 24.21
Azon a napon majd meglátogatja az Úr az ég seregét fenn a magasban, és a föld királyait lenn a földön.
Iz 24.22
Összegyűjti őket, mint foglyokat egy veremben, bebörtönzi, s hosszú idő múltán megbünteti őket.
Iz 24.23
Akkor elpirul a hold, a nap megszégyenül, mert a Seregek Ura trónjára lép a Sion hegyén, Jeruzsálemben, és felragyog dicsősége véneinek színe előtt.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages