Ivarzás

Full text search

Ivarzás
(koslatás, tüzelés). Élettani folyamat, amely az » ivarszervekben végbemenő változásban, a párzásra való hajlandóságban, a » viselkedés megváltozásában nyilvánul meg. A szuka kizárólag a tüzelés ideje alatt hajlandó párzani és akkor termékenyülhet meg, mert a » petesejt csak ilyenkor válik le (» Ovuláció). A kan viszont egész évben kész párzásra. Az ~ és a petesejtleválás hormonális és idegi szabályozás alatt áll.
Tüzeléskor a szuka ivarszerveinek elváltozásai meglehetősen szembetűnőek: a külső nemi szervek megduzzadnak, véres váladék folyik belőlük. A méh és a hüvely felületén fokozott mennyiségben képződik nyálka, a méhszáj többé-kevésbé megnyílik. Az állat étvágya szeszélyessé válik, az ivarzó szukák egymásra ugrálnak, keresik, követik a kanokat. Gyakran vizelnek, idegesek, ingerlékenyek.
A tüzelés időtartamát sok külső és belső tényező befolyásolja; a kutyák egyénisége szerint is eléggé eltérő; ált. 20-25 nap.
Ha a fogamzás elmarad, a szukák bizonyos idő múlva - rendszeresen hathavonként - újra tüzelnek. Csak a rideg és természetes tartási körülmények között élő kutyák koslatnak évenként egyszer, de ha ezek az ebek is jó körülmények közé kerülnek és megfelelő gondozásban, bőséges táplálásban részesülnek, ők is évente kétszer tüzelnek.
A normális szuka a tüzelés 7-9. napjáig nem engedi magához a kant, megharapja, elmarja magától. A kilencedik naptól a tizenharmadik napig viszont jellegzetes viselkedéssel tudatja párzásra való készségét. Ebben az időszakban a petesejtek megérnek és leválnak. A véres váladékképződés csökken és világos színűvé, vízszerűvé válik. A szukák ált. ebben az időszakban - a 11-13. napon - alkalmasak a párzásra.
Mivel a szuka párzásra való készsége betegség, életkor, rossz tartási és táplálási körülmények miatt megváltozhat, az ~ kezdetének pontos ideje pedig nem mindig vehető észre, a pároztatást ajánlatos megismételtetni. A második pároztatást ált. az első fedezés utáni napon érdemes elvégeztetni.
A szuka egyéni sajátosságai néha jelentősen befolyásolják a felsorolt időpontokat; előfordult már, hogy az ~ kezdetétől számított 18-21. napon pároztatott kutyák vemhesek lettek, és ezt az eltérést nőstény utódaik örökölték.
Függetlenül attól, hogy vemhes lett a szuka v. sem, a tüzelés vége felé a váladékozás csökken, a külső nemi szervek felöltik normális méreteiket és formájukat, a kanokkal szemben tanúsított ingerlékenység, ill. érdeklődés megszűnik.
Miután a szukában az ~ alatt 15-20 petesejt is beérik, és ezek néhány nap után a petevezetékbe jutnak, egy esetleges második pároztatással még növelhető a kölykök száma. Két fedeztetésnél többet azonban a kan kímélése miatt nem célszerű végeztetni.
Az ún. csendes ~ tkp. valódi tüzelés, mert a petesejt ilyenkor is leválik de a külső tünetek a normális ~ jelenségeinél lényegesen gyengébbek; a tulajdonos gyakran észre sem veszi.
Előfordulhat az ~ elmaradása is; ennek oka rendszerint a » petefészek megbetegedése, a nemi szervek fejlődési rendellenessége, de leggyakrabban valamilyen etetési v. tartási hiba.
Ál- v. hamis ~ során a petesejt leválása elmarad.
Vemhesség alatt az állat ált. nem tüzel, v. ha mégis, ezt a rendellenességet rá~nak nevezik.
Miután a szukák évenként kétszer tüzelnek, a nőstény kutya egy évben kétszer is fialhat, ez azonban nagymértékben visszavetheti a szuka egészségi állapotát, kedvezőtlenül befolyásolja az utódok minőségét és életképességét. Ezért ne pároztassuk évente kétszer a kutyát, ez csak teljesen egészséges, jó kondícióban levő, erős felépítésű, megfelelően tartott és táplált szukák számára engedhető meg, de ritkán.
A nőstény ebeket ált. négyéves korukig évenként egyszer pároztathatjuk, utána esetleg évenként kétszer, de csakis akkor, ha a szuka a fentebb említett összes feltételnek megfelel. Amikor már az öregség és a gyengeség tünetei jelentkeznek az állaton - a szukákon ált. 7-8 éves korukban -, ismét át kell térni az évenként egyszeri pároztatásra; ez lehetőleg a december végétől áprilisig terjedő időszakban legyen. A tavasszal, nyáron felnevelt kölykök ugyanis erősebbek az őszi kiskutyáknál, de megfelelő tartási és táplálási körülmények között az őszi-téli időszakban született kölykök felnevelése is sikerrel jár.
A szuka egészségi állapotát nem befolyásolja kedvezőtlenül, ha egyáltalán nem fedeztetik. Téves az a nézet, hogy ez különböző megbetegedéseket okozhat.
A nőstény kutya rendszerint 8-10 hónapos korában ivarzik először. Ált. tapasztalat, hogy csak a harmadik tüzelés alkalmával, tehát kétéves kora körül érdemes pároztatni; erre a korra válik minden tekintetben teljesen éretté. 8-9 éves kora után viszont már lehetőleg ne pároztassuk.
A kanok elméletileg egész évben szinte korlátlanul fedezhetnek, náluk az ondóképződés a nemi érettség pillanatától az öregkorig megszakítás nélkül tart, és csak rossz táplálási, tartási körülmények, esetleg betegség miatt szűnik meg. Az első párzás hatására a kanok rendszerint erőteljesebbé, "férfiasabbá" válnak. Viselkedésük is határozottabb "öntudatosabb" lesz. Az egészséges, jó kondícióban levő kan ált. 11-12 éves koráig fedezhet.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages