bibliai kéziratok
bibliai kéziratok: a héb. ÓSz, a gör. ÓSz (LXX) és ÚSz kézírásos másolatai, vagyis a Biblia kv.-einek a kv.-nyomtatás előtti időben készült kézírásos másolatai. A más nyelveken készült kézírásos másolatok bibliafordítások (® Szentírás). – I. A Biblia héb. szövegeiről ránk maradt kéziratokból B. Kennicot variánsgyűjteménye 650, G. B. de Rossié 1300 kéziratot dolgoz föl. Ezek megjelenése óta az ismert kéziratok száma sokasodott, elsősorban a sok töredékes kézirat fölfedezése révén (® geniza, ® Kumrán). A hatalmas anyagot folyamatosan rendezik és földolgozzák, de még távol van a befejezéstől. P. Kahle nyomán a héb. kéziratok K-i (babilóniai) és Ny-i (palesztinai, különösen tibériási) csoportra oszthatók, a két fontos maszoréta iskolának (® maszoréták) megfelelően, amelyek más-más rendszer szerint látták el magánhangzókkal a korábban csak mássalhangzókkal írt szöveget. A palesztinai csoport legjelentősebb kéziratai: a Mózes ben Áser tulajdonaként számon tartott Próféták kódexe (895, Kairó, zsinagóga; ez a legrégibb keletű kézirat) és Áron ben Mózes ben Áser Bibliája (930 tájáról; utoljára az egyik aleppói zsinagógában őrizték) – a legutóbbi időkig ez számított a héb. ÓSz legrégibb teljes kézírásos másolatának, de az 1947–49-es palesztinai háborúban kb. az egynegyede elpusztult (így pl. Mózes 5. kv.-éből csak a MTörv utolsó 6 f.-e maradt meg; a későbbi próf.-kból hiányzik: Jer 29,9–31.35; 32,2–4.9–11.21–24; Ám 8,12; Mik 5,1; Szof 3,20; Zak 9,17); a kézirat ma Izr. állam tulajdona. Az aleppói-izraeli kódex szövegét a leningrádi kv.-tár egyik kódexe is tartalmazza (1008-ból való, s jelenleg ez a Biblia legrégibb teljes kéziratos szövege). – A babilóniai csoportból a legfontosabb kéziratok: a pétervári Próféták kódexe (917, babilóniai központozás, de tibériási maszóra), egy berlini kézirat és a kairói genizában fölfedezett töredékek, amelyek különféle európai és amerikai kv.-tárakba kerültek. – A legrégibb „klasszikus” kéziratok a 9. sz.-ból valók; sok pedig még későbbről maradt fenn; így azok is, amelyek a Jakob ben Hajjim-féle textus receptus (Editio Bombergiana, Velence, 1524–25) alapjául szolgáltak. Mindemellett: a kairói genizából előkerült kéziratok jóval korábbiak, részben a 6. v. 5. sz.-ba nyúlnak vissza. A kéziratok közti eltérések nem számottevők (nagyobbrészt a vokalizmust és a maszórát értintik), így a kéziratok egybevetéséből nagy számuk ellenére nem lehet az ÓSz szövegkritikája szempontjából új eredményeket várni. Valamennyi kézirat maszoréta szöveget ölel fel, amelynek mássalhangzó-állománya már Kr. u. 100 k. (ha ugyan nem előbb) rögződött. Az egyetlen nem maszoréta, hanem annál korábbi kéziratnak a legutóbbi időkig a Nash-papirusz (® papiruszok) számított; ez a kis töredék a Kr. u. 1. v. 2. sz.-ból, ill. más vélemény szerint még a Kr. e. évekből származik. Ezért olyan nagy a Kumránban fölfedezett kéziratok jelentősége. – II. Az ÚSz gör. kéziratai. Nincs még egy olyan antik mű, amely annyi és oly régi kéziratban maradt volna fenn, mint a gör. ÚSz. E kéziratokat anyaguk szerint papiruszokra és pergamenekre, írásformájuk szerint nagybetűs (majuszkula) és kisbetűs (minuszkula) töredékekre, ill. kódexekre osztják. Külön csoportot alkotnak a liturgikus célú lekcionáriumok. – A kéziratok száma 1967: 5236, de azóta folytonosan gyarapodott; ebből 81 papirusz, 266 majuszkula, 2754 minuszkula és 2135 lekcionárium. A kéziratok közül nagyon kevés tartalmazza a teljes ÚSz-et; a legtöbbjük csak egy csoportját foglalja magában az úsz-i írásoknak v. csupán töredék. A mai számozási rendszert a 18. sz. első felében a svájci J. J. Wettstein alakította ki, és később többen módosították. A majuszkulákat arab számok jelzik, melyek előtt egy 0 áll (01, 02 stb.); emellett a szokásos sziglák arra utalnak, hogy a kézirat mennyire ismert, s hogy gör. v. lat. nyelvű-e (A = 02, B = 03). A minuszkulákat egyszerű arab számok jelzik; ha e számok előtt l áll, akkor a kézirat lekcionárium. A papiruszok jele P, kitevővel (P1, P2 stb.). A teljes gör. úsz-i kéziratanyag földolgozásával a münsteri egyetemen 1959: e célra alapított intézet foglalkozik; az intézet vezetője, K. Aland 1963: kiadott egy tájékoztatót a földolgozás (a kéziratok számozása, tartalma, kora, formája, lelőhelye stb.) mai állásáról. A legtöbb kézirat viszonylag fiatal. Az első nagybetűs kéziratnak (0189) az a kis töredék számít, amely a 2–3. sz.-ból maradt fenn (ApCsel 5,3–21); a legrégibb kisbetűs kézirat (461; Leningrád) 835-ből való; a 9. sz.-ból származik a minuszkulák királynője is (33; Párizs), mely egy ev.-i szöveget tartalmaz. Századunkban sok 2. v. 3. sz.-i papirusztöredék került elő. – Az ÚSz legrégibb nagybetűs kéziratai: 1. Codex Vaticanus (B = 03): a teljes ÚSz, a Zsid 9,15–13,25, a pasztorális levelek, Filem és a Jel kivételével; Rómában (Vatikán) őrzik; a 4. sz.-ból maradt fenn. – 2. Codex Sinaiticus (À = S = 01): a teljes ÚSz. 1844: fedezték föl a Sínai-félszigeten (Szt. Katalin-kolostor); 1933 óta Londonban (British Museum) és Lipcsében őrzik (43 fólió az ÓSz-ből); a 4. sz.-ból való. – 3. Codex Alexandrinus (A = 02): a teljes ÚSz (Mt-ban, Jn-ban és a 2Kor-ban hézagok); Londonban (British Museum) őrzik; az 5. sz.-ból maradt ránk. – 4. Codex Ephraemi Rescriptus (C = 04): a teljes ÚSz (töredékes), Párizsban (Bibliothèque Nationale) őrzik; az 5. sz.-ból való. – 5a. Codex Bezae Cantabrigensis (05): az ev.-ok és az ApCsel. 1581: Beza ajándékozta a cambridge-i egyetemnek. – b. Codex Claromontanus (06): Pál levelei. Párizsban (Bibliothčque Nationale) őrzik. – 6. Codex Washingtonianus I. (W = 032): az ev.-ok. Washingtonban őrzik; az 5. sz.-ból származik. – 7. Codex Koridethi (Q = 038): az ev.-ok. Tifliszben van; a 7–9. sz.-ból ered. – A papiruszok néhány évtizede éppoly jelentősek, mint a legfontosabb majuszkulák. Igaz, terjedelmük kisebb, de korban sokszor megelőzik őket. Különösen jelentős az a 46 db 400 előtti papirusz, amelyek közül 9 Jn-t tartalmazza. Csak 1Tim és 2Tim nincs meg a papiruszokon; 1Jn, 2Jn és 3Jn, valamint Jak pedig csak kései (7. sz.) papiruszokon maradt fönn. Az ÚSz legrégibb papirusza a kis Ryland-töredék (P52) a 2. sz. elejéről: Jn 18,31–33.37–38; Manchesterben (John Rylands Library) őrzik. A legfontosabb papiruszok fő tulajdonosuk után Chester Beatty-papiruszok (London) néven ismertek. Közülük az ÚSz-et tartalmazzák: 1. P45: 30 lapon töredékek a 4 ev.-ból és az ApCsel-ből; a 3. sz.-ból való. – 2. P46: Pál levelei (hézagosan és a 2Tesz, valamint a pasztorális levelek nélkül); 200 tájáról; részben Londonban, részben Ann Arborban (USA, Michigan University) található. – 3. P47: 10 lap egy kódexből, amely a Jel 9,10–17,2-t tartalmazza; a 3. sz.-ból; Londonban őrzik. – Ezekhez járulnak a sz.-unk dereka táján fölfedezett papiruszok, fontossági sorrendben: – 4. P66 = Bodmer-papirusz II., jó állapotú kódex, 75 lapon a Jn 1,14–14,26-ot tartalmazza, a 14,27–21,9-ből való töredékeken kívül; a 35–38 lap (6,11–35) hiányzik; 200 tájáról v. valamivel későbbi időből származik; a Bodmer Library tulajdona (Cologny-Genf). – 5. P67 = Barcelonai papirusz: két kis töredék, amelyen Mt 3,9.15; 5,20–22.25–28 őrződött meg, 200 tájáról. Egyiptomból származik és Barcelonában van (Fundación San Lucas Evangelista). Az első ev.-nak ez a legrégibb változata. – 6. P72 = Bodmer-papirusz VII-VIII. kánoni és apokrif, valamint teol.-i iratok gyűjteménye (Jud, 1Pét és 2Pét); a 3–4. sz.-ból származik. – 7. P74 = Bodmer-papirusz XVII. az ApCsel-t és a Katolikus leveleket foglalja magában; a 7. sz.-ból való. – 8. P75 = Bodmer-papirusz XIV-XV. eredetileg egyetlen kódexben a teljes Lukács- és János-ev.-ot tartalmazta; ebből csaknem épen fönnmaradt Lk 6,11–18,18 és 22,4, továbbá Jn 1,1–11,45 (8,1–11 kivételével), töredékesen Lk 3,18–6,4 és Jn 11,49–15,8; 200 táján keletkezett. – III. Az ÓSz gör. kéziratai. A LXX-nak ma több, mint 1500 kézirata ismert. Jelzésük hasonló a gör. ÚSz-éhez. – A legfontosabb kéziratok: Codex Vaticanus (a Ter 46,28-tól a teljes ÓSz), Codex Sinaiticus (hézagos), Codex Alexandrinus (hézagos), Codex Ephraemi Rescriptus (töredékek az egész ÓSz-ből). Továbbá: 1. Codex Ambrosianus (F): Mózes 5 kv.-e, Józs, Bír, Rut, Sám; az 5. sz.-ból való; Milánóban őrzik. – 2. Codex Marchalianus (Q): a próféták; a 7. sz.-ból származik; a Vatikán tulajdona. – 3. Codex Freer (W): a MTörv-től Józs-ig; az 5. sz.-ból maradt fenn, Washingtonban található. – 4. Codex Freer (W): a kispróféták, a 3. sz.-ból, Washingtonban őrzik. – A Chester Beatty-papiruszok szintén tartalmaznak értékes töredékeket az ÓSz-hez: Ter (3. és 4. sz.); a Szám-tól a MTörv-ig (2. sz. első fele); Iz (3. sz.); Jer (2–3. sz.); Sir (4. sz.); Ez-Dán (vsz. a 3. sz. elejéről). Ezek közül a legtöbb jóval régebbi az ismert kéziratoknál. – Mindazáltal: az ÓSz legrégibb kéziratainak különféle töredékek és a Kumránból előkerült tekercsek darabjai számítanak. Ezek közül néhány, időrendi sorrendben: Kr. e. 2. sz.: Greek-papirusz, töredékek a MTörv-ből; a LXX legrégibb ismert kézirata, a kumráni lelet előtt pedig a legrégibb bibliai kézirat; Manchesterben van (John Rylands Library) és a Fuad-papirusz; 3 töredék a Ter-ből; Kairóban található. – Kr. e. 1. sz.: a 4. kumráni barlangból előkerült papirusz, töredékek a Lev 2–5-ből; egy bőrtekercs töredékei a 4. kumráni barlangból, részletek a Szám-ból; egy bőrtekercs töredékei a 4. kumráni barlangból, Lev 26,2–17; papirusztöredékek a 7. kumráni barlangból, Kiv 28,4–7; Jer 43 kk. – Kr. u. 1. sz.: Dodeka-propheton, pergamentekercs töredékei a júdeai pusztából. – Kr. u. 2. sz.: Antinoopolis-papirusz 7, Zsolt 81,1–4; 82,4–9.16 kk. és a Bodleian Library (Oxford) papirusztöredékei, Zsolt 49,20 kk.; 50,1–3.7–21. – Kr. u. 3. sz.: Oxyrhynchus-papirusz, részletek a Ter-ből 4 lapon (Oxford, Bodleian Library); Antinoopolis-papirusz 8 és 9, sok részlet a Péld-ből, a Bölcs-ből és Sir-ből; Berlini Genezis papiruszkódex, Ter 1,16–35,8, 30 lapon. – A Kr. e. időből és a Kr. u. 1. sz.-ból valók, zsidó eredetűek, a későbbiek keresztények. Az 5. sz.-tól a ~ száma megsokszorozódott.
21. A Codex Sinaiticus. Kr. u. 4. sz. A képen LK 19,30–20,34 szövegrész látható, görög unciális írással
22. A II. Bodmer-Papirusz Kódex (P66) egy lapja, a JN 7,32–38 szövegrésszel
23. A XIV. Bodmer-Papirusz Kódex (P75) egy lapja a LK 9,16–21 szövegrésszel
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
