nemzetségtábla
nemzetségtábla, genealógia: 1. Az eredet és származás iránti érdeklődés nemcsak a szemitákra volt jellemző, hanem csaknem minden nép körében megfigyelhető. Mégis, Izr. fiai az eredet kérdésének különösen nagy jelentőséget tulajdonítottak. A nép törzsekre tagolódott, ebből következően az egyed jogai és kötelességei attól a családtól, nemzetségtől és törzstől függtek, amelyhez tartozott. Ez még a királyság idejében is így volt, pedig ekkor Izr. társadalmi tagolódása szempontjából nagy változásokat élt át. Aki a fogság után nem tudta ~ját igazolni, azt nem ismerték el a nép tagjául, s főleg templomi szolgálatra v. papságra nem számíthatott (Ezd 2,59.62; Neh 7,64). A hivatalos ® népszámlálásokon (Szám 1; 26; 1Krón 5,17 kk.; 7,2 kk.; 21,1–6; 26,31; 2Krón 26,11) kívül gyakran találkozunk az ÓSz-ben egyéni számbavétellel is: 1Krón 5,7; 7,5.7.9.40; Jer 22,30; Ez 13,9 (vö. az ® élet könyve: Zsolt 69,29; Iz 4,3; Dán 12,1 és Jahve könyve: Kiv 32,32; Zsolt 139,16). A bibliai (pl. Ezd 2,1–62; 7,1–5; 8,1–14; Neh 7,64), de főleg a profán zsidó forrásokból kikövetkeztethető, hogy a fogság után is szokásban voltak mind a nyilvános, mind a magán ~k. Josephus Flavius egészen a Kr. e. 3. sz.-ig vissza tudta vezetni a ~ját. A leviták különösen őrizték ~jukat; a ~k ellenőrzése a főtanács hatáskörébe tartozott. – 2. A jól vezetett és gondosan őrzött ~k értékes forrásai voltak a ® történetírásnak. Az egyik szerző arról tudósít, hogy Izr. fiait mind fölvették a ~kba; a ~kat viszont beiktatták Izr. királyainak kv.-ébe (1Krón 9,1). A tört.-írók a fennmaradt ~kat alaposan kiaknázták a Ter, Szám, Rut, Ezd, Neh, 1Krón írásakor. A ~k alkották a keretet Ábrahám, Izsák és Jákob tört.-éhez. Ha olyan személyekről volt szó, akik Izr. tört.-e szempontjából fontosak voltak, akkor a keretet kitöltötték az életéből vett különféle epizódokkal; a leszármazottakra később nem tért vissza a szerző, rendszerint beérte nevük említésével (Ter 22,20; 25,1–5; 25,12–17; 36,1–43). Így járt el az 5 (® Szet) és 11,10–26 (® Szem) esetében is a szerző, ahol a 2 mesterséges és sematikus lista úgy látszik azért került bele a szövegbe, mert a szerző át akarta hidalni a nagy távolságot, amely az emberiség ősatyja és Izr. ősatyja, Ábrahám között mutatkozott. Ugyanígy áthidalta a Krónikás is (1Krón 1–9) a nagy távolságot az első ember és Dávid között, akivel az ő voltaképpeni tudósítása kezdődik, ~k felhasználásával. Más ~k egyszerűen arra szolgáltak, hogy egy-egy tört.-i személy származását bemutassák (pl. Rut 4,18–22; Ezd 7,1–5). – 3. A Bibliában a ~k nemegyszer átdolgozott változatban állnak előttünk; a tört.-írók válogattak, rövidítettek rajtuk, kiegészítették őket stb. Így kialakultak bizonyos sajátosságok, amelyek szembeötlenek: a) A ~k többnyire lemenők, ritkábban felmenők (1Krón 6,33–43; Ezd 7,1–5). – b) Több lista nagyon sematikus; a fölvett nevek száma jelképes és az emlékezetbe vésődést szolgálja (mnemotechnikus). Így a Ter szerzője Ádámtól Noéig 10 ősatyát szerepeltet, Szemtől Ábrahámig szintén; Júdának és Benjaminnak 7×10 leszármazotta van (1Krón 2,3–35; 8,1–28); vö. ® népek táblája. – c) A leszármazásra a jalad ige, ill. ennek kauzativuma (’nemz’) v. a ben ’fia’ főnév utal, de előfordul, hogy a nevek összekötő szöveg nélkül egyszerűen fel vannak sorakoztatva (1,1–4.24–27); ezek a listák a Ter 5 és 11,10–26 kivonatai. Az említett igék utalhatnak közvetlen és közvetett leszármazásra is. – d) Némely lista személyneveken kívül nemzetségek, törzsek és népek nevét is tartalmazza; a szerző így az ősatya összes utódát összefoglalta; gyakran előforduló földrajzi neveknek etnológiai jelentésük van: a szerző a lakosságot azonosította az általa lakott területekkel. – e) Az a körülmény, hogy a Krónikás Júdának és Benjaminnak 2 ~ját iktatta be művébe (1Krón 4,1–23; 2,3–3,24 és 7,6–12; 8,1–40), nem jelent okvetlenül pontatlanságot; társadalmi változások tükröződnek bennük, amelyekről azonban közelebbit nem tudunk. A Mt 1,1–16 és Lk 3,23–38 tartalmazta ~kra nézve ® Jézus családfája. – 4. Azok a ~k, amelyek Pál ap. (1Tim 1,4; Tit 3,9) szerint kerülendők, nem zsidó genealógiák, hanem zsidó spekulációk v. gnosztikus emanációs sorok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
