Szentek szentje
Szentek szentje H. kódes hakkodásim. Ez a nyelvtani szerkezet a (h. nyelvben) a felsőfok egyik kifejezési módja, tehát jelentése: a legszentebb hely. A pusztai hordozható szent hajlék, majd a templom legbelső része, azok legszentebb helye. Az előtte levő résztől díszesen szőtt függöny választja el (2Móz 26,33k), Salamon templomában deszkafal, ezen még az ajtók sarokpántja is aranyból van (1Kir 6,16-28; 7,50; 2Krón 4,22). A Heródes által épített templomban újra függöny (Mt 27,51). A templom hátulsó harmadát foglalta el, szélessége, hosszúsága, magassága azonos (1Kir 6,20).
Itt állott Isten ládája, a templomban ezenkívül két hatalmas kerúb. Kiterjesztett szárnyuk középen összeért, másik szárnyuk a két oldalfalat érintette (1Kir 6,14-28; 2Krón 3,8-14). A faburkolat aranyozása, díszítése olyan, mint a templom többi részében. Mérete Ezékiel látomásában is azonos (Ez 41,5). A fogság utáni templomban már nem volt láda, mert az az első templom elpusztulásakor megsemmisült (Jer 3,16).
A szentek szentjébe senki sem léphetett, a főpap is csak évente egyszer a nagy engesztelő napon, hogy váltságot szerezzen önmagának és a népnek, egy bika és egy bak vérével (3Móz 16).
Jézus halálakor az elválasztó kárpit kettéhasadt (Mt 27,51). Krisztus áldozata a főpapi szolgálat kiteljesítése és ezzel a további engesztelési ceremóniák fölöslegessé tétele. Tulajdon vérével ment be egyszer s mindenkorra a szentélybe és örök váltságot szerzett (Zsid 9,12). Jézus Krisztus vére által mi is bemehetünk (Zsid 10,19k).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
