Tejút (lat. Via Lactea)
Tejút (lat. Via Lactea): sok nép fantáziájában keltette az út, ösvény képzetét. A magyar nyelvterületen több névtípusa él, ezek mindegyikében előfordul az út szó. 1. A Tejút a latin terminus tükörszava, a görög-latin művelődési areába tartozó nyelvek nagy részében ugyancsak a Via Lactea fordítása terjedt el. Eredetmagyarázó mondái: a) a Béres (→ Göncölszekér) lisztet lopott, összeverekedett egy másik csillaggal, kiömlött a liszt. Fehér lett az út, ezért Tejútnak hívják (Nagyszalonta). Egy koldus (Sánta Kata, angyalok) elöntötte az aludttejet. b) A Kisjézus kihányta a tejet, amit szopott. – 2. Hadak útja. A Schlägli szójegyzék (1405 táján) szerint is: Hadi út. Lehetséges, hogy régi csillagnevünk, bár a német Heerstrasse (’hadi út’) szóból is eredeztetik a nyelvészek. Erdődi József tévesen állítja, hogy ma már csak a Székelyföldön használatos. Újabb adatok bizonyítják, hogy a magyar nyelvterület nagy részén ismert (Hajdú, Heves, Zala, Győr-Sopron, Pest, Békés és Nógrád megyéből vannak adatok). A hozzáfűződő mondák sokfélesége kizárja a székely → Csaba-monda irodalmi elterjedésének hatását. (Csaba vitézei ezen az úton jöttek vissza, ill. a csatában elhullott székely vitézek lelkei jöttek vissza, testet öltöttek és segítettek a csatában.) Egyéb eredetmagyarázó mondák: Attila serege harcolt a napkeleti és napnyugati császárral. A győztes sereg a Tejúton ment. Salamon serege megy ott, mert a csatában elszéledt. Katonák mennek rajta, akik a csatából nem találnak haza. A honfoglaló magyarok ezen jöttek be. Az angyalok háborúztak, felverték a port, annak a nyoma a Tejút. Szent László ezen ment a pogányok ellen stb. – 3. Országút. Szikszai Fabricius Szójegyzékében (1590) „Ország uta”. Máig fennmaradt az Alföldön, régen megvolt a Dunántúlon, Szamosháton, Szolnok-Doboka megyében is. Erdődi József szerint a német Landstrasse hatására keletkezett. – 4. Szalmásút, Cigányok útja, Cigányok szalmázása, Szénatolvaj útja, Szent Péter útja, Takarodó út stb. A név elterjedését és eredetét Mándoki László kutatta. Az ő eredményei szerint a Szalmásút kifejezés eredete a Földközi-tengeri földműves kultúrájú népeknél keresendő, onnan került más népek közvetítésével magyar nyelvterületre. A cigányok vonulása Mo.-on át kb. ugyanebben az időben (14–15. sz.) zajlott – innen a nevek keveredése. Mondái: Szent Péter (cigányok, mócok stb.) szénát (szalmát, pozdorját) lopott. A Göncölszekéren vitte. Sebesen hajtott, mert rajtakapták, sokat rakott a szekérre, lepotyogott. – 5. Angyalok útja. Szórványosan előforduló név. Mondái: Mihály arkangyal ezen ment Máriához. Jézus születésekor az angyalok ezen vonultak stb. – Egyéb nevek: Részeg ember útja, Tündérek útja, Szépasszonyok útja, Rabok útja, Lelkek útja stb. Balaton melléki monda a Tejút keletkezéséről: egy sündisznó „hömbölgött” végig az égen, kilyuggalta az eget tüskéivel, ez lett a Tejút. Eredetmagyarázó mondák szólnak arról is, hogy miért ágazik a Tejút kétfelé. A legismertebb: a) Jézus ment rajta, részeg emberrel találkozott, kitért előle; – b) a menekülő hadak ketté szakadtak; – c) az angyalok számára az egyik út Betlehembe, a másik Názáretbe vezetett. – A Tejút elnevezéseit vizsgálva, Erdődi József megállapítja, hogy a magyar kivételével minden finnugor nyelvben megtalálható a „Madár út” elnevezés. – Irod. Mándoki, L.: Straw Path. Data on the Spread and the Origin of the Mediterranean Name Type of Via Lactea (Acta Ethn.. 1965); Erdődi József: Uráli csillagnevek és mitológiai magyarázatuk (A Magyar Nyelvtudományi Társ. Kiadványai, Bp., 1970).
Nagy Ilona
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
