búcsújáróhely

Full text search

búcsújáróhely: leggyakrabban forrás, kút, továbbá kép, szobor, amelyhez csodás látomások, gyógyulások legendái fűződnek. A források, kutak mellett rendesen kápolnát, templomot találunk; ugyanitt van a helye a csodatevő képnek, szobornak is. A búcsújáróhelyek két csoportja: – 1. vonzási körük nagyobb területre, gyakran egy egész országrészre terjed ki; az egyház is búcsújáróhelyként tartja nyilván, látogatói részesülnek az egyház által engedélyezett búcsúban. – 2. kisebb jelentőségűek, csak néhány környékbeli község lakói látogatják, az egyház nem minden esetben tartja búcsújáróhelyként nyilván. A búcsújáróhelyeket a legtöbb esetben a nép hitvilága teremtette meg, valamilyen vélt látomás vagy csoda hírére. A csodákról szóló legendák továbbterjedtek, terebélyesedtek, és ösztönzői voltak a búcsújáróhely fellendülésének, egyházi elismerésének. Több hazai búcsújáróhely eredete a középkorba nyúlik vissza, jó részük azonban a 18. sz.-ban keletkezett. Az utóbbi évtizedekig távolabbi vidékekről is látogatott búcsújáróhely volt a mátraverebélyi Szentkút (Nógrád m.), Máriabesnyő, Vác (Pest m.), Máriapócs (Szabolcs-Szatmár m.), Szeged, Kalocsa, Máriakönnye (bajai járás), Andocs (Somogy m.), Máriagyüd (Baranya m.), Felsősegesd (Somogy m.), Csatka (Komárom m.), Csíksomlyó (Csík m.), Máriaradna (Arad m.) stb. A búcsújáróhely látogatásának, a búcsújárásnak kialakult rendje volt. A falvak búcsújáró csoportjai a templomban gyülekeztek, onnan indultak. Valaki a csoport élén a feszületet vitte, utána haladt a búcsúvezető, az előénekes. Gyakran a búcsúsok templomi zászlókat is vittek. Ha egy másik búcsús menettel találkoztak, a zászlókat egymás felé meghajtották. Ha Mária-szobrot vittek, azzal ugyanezt tették. A búcsúsoknak nem volt szabad visszatekinteniük. Sokfelé azt tartották, hogy aki menet közben visszanéz, nem lesz része a búcsúban. Az a fiatal, aki először volt a búcsún, búcsúkeresztanyát választott magának, akitől valamilyen emléket: imakönyvet, szentképet kapott. A búcsúsok az otthon maradt rokonoknak, szomszédoknak, elsősorban a gyerekeknek búcsúfiát vásároltak: szentképet, olvasót, mézeskalácsot, a mátraverebélyi Szentkúton verebélyi botot stb. Sokan a búcsújáróhelyen gyógyulást reméltek, vagy az ott elmondott imádság eredményeképpen terveik, vágyaik megvalósulását várták. A félegyházi tanyákon pl. azt tartották, hogy csak az a legény házasodik jól, ill. az a lány megy férjhez jól, aki kétszer elmegy az alpári búcsúra, amelyet május elsején tartottak. A betegek, mielőtt elhagyták volna a búcsújáróhelyet, ruhájuk valamely darabját, egy hajfürtjüket, a sánták botjukat hagyták ott, abban a hitben, hogy betegségüket is otthagyják. A búcsújáróhelyek leányvásáraikról is híresek voltak. A szülők gyakran ott választottak lányuknak vőlegényt, a fiúknak menyasszonyt. A búcsúsok, mielőtt hazaindultak volna, búcsút vettek a kegyképtől, szobortól. Ha a búcsújáróhelyen forrás vagy kút is volt, annak vizéből üvegben, cserépkorsóban vittek haza. A búcsúsokat már a falu határában várták hozzátartozóik, főleg a gyerekek, gyakran a falu lelkésze is, ha nem vett részt a búcsún. A búcsúsok, akik régebben gyalog mentek a búcsújáróhelyre, kisebb-nagyobb megszakításokkal az egész úton imádkoztak, énekeltek. Különösen a búcsújáróhelyre való megérkezéskor énekelt beköszöntő és a távozáskor énekelt búcsúzó ének szövege rendesen a forrás, szent kút, kegykép csodás történetét is elmondja. A búcsúsénekeket tartalmazó nyomtatott füzeteket a búcsújáróhelyen árulták. – Irod. Jordánszky Elek: Magyarországban s az ahhoz tartozó részekben levő Bold. Sz. Mária kegyelemképeinek rövid leírása (Pest, 1863); Paulovics Sándor: Magyarország kegyhelyei és azok csodái (Bp., 1930); Vajkai Aurél: A csatkai búcsú (Adatok a népi orvosláshoz) (Ethn., 1940); Bálint Sándor: Sacra Hungaria. Tanulmányok a magyar vallásos népélet köréből (Bp., 1943); Manga János: A hasznosi tömegpszichózis (A búcsújáróhelyek és a „hasznosi csoda” összefüggései) (Ethn., 1962).
Manga János

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me