exogámia <gör.>
exogámia <gör.>: társadalmi szokás, mely megköveteli vagy javasolja az egyénnek a saját csoportján kívüli személlyel való házasságkötést, ill. ennek érdekében kényszerítő körülményeket teremt. Az egyén csoportja lehet társadalmi, gazdasági vagy lokális jellegű. A magyar paraszti társadalomban az (exogámiának különböző formái ismertek. Megkülönböztetünk rokonsági exogámiát: a vérrokonoknak tiltották az összeházasodást harmadíziglen, vagyis harmadik unokatestvérig bezárólag. Hagyományőrző vidékeken, ahol a rokonságot számon tartották ötöd-, hetedíziglen is, a házasodási tilalom ezek ismeretéig terjedt ki. A legközelebbi rokonsággal a házasságkötés bűn (→ vérfertőzés). A rokonok a szokás ismeretében egy másik csoportból választották házastársukat, ezekkel kerültek exogám viszonyba. A lokális exogámia a századfordulóig gyakori volt a magyar nyelvterület egyes vidékein. Elsősorban a Ny-Dunántúlon Göcsejben, az Ormánságban a Nyitra környéki, Ipoly mellék magyaroknál és az ÉK-i megyékben, Erdélyi egyes vidékein. Az említett vidékek mind sűrű hálózatú, kis lélekszámú falvak, melyek az exogámia következtében szoros rokoni kapcsolatba kerültek egymással. A nagy exogám tájegységeken belül általában három-négy kisebb falu szorosabb exogám egységet alkotott, de ezek a kis csoportok is házasodási körzeteik változó határával összefüggtek az egész területtel. Az ún. exogám vidékeken a legények házasodás előtti aktív tájékozódási ideje a farsang volt, amikor is csapatostól keresték fel a szomszéd s a távolabbi községeket. Rendszerint mulatságokra, farsangolásra, lakodalmakba mentek, de vásárlás, munkavállalás ürügyével is sorra járták a szomszéd falvak lányos házait. – Tisztán exogám falvakról, vidékekről nem beszélhetünk, inkább csak exogám tendenciáról. De még ezeken az exogám területeken is megtalálható a falvak összeházasodásának gyengébb, gyakorlatilag nem érvényesülő, de jelenlevő rosszallása is (→ endogámia). Az exogámia általában az endogámiával együtt jelentkezik, például az összeházasodó, tehát exogám községek a paraszti rétegeken belül endogámok, vagyis szolgalegény társadalmi helyzetéhez illő leányt választ magának a szomszéd faluból is. Ugyanezt elmondhatjuk a dunántúli nemes családokról is, kik farsang idején a „harmadik megyébe” is elmentek lánynézőbe, de csak osztályukon belül házasodtak. A lokális exogámia célja a rokonság kiterjesztése, erősítése is volt, csakúgy, mint az iparoscsaládoknál, kik távolabbi, kereskedelmi kapcsolataikat szívesen erősítették meg gyermekeik összeházasításával.
Morvay Judit
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
