kultusz <lat. ’művelés’>

Full text search

kultusz <lat. ’művelés’>: egy vallási rendszer rítusainak összessége, az a társadalmilag szabályozott forma, melyen keresztül a hívők és a közösség hitrendszeréhez tartozó istenség (ill. természetfeletti lények vagy erők) közti kapcsolat megvalósul, tehát egy közösség és a „természetfeletti”-nek tartott lények és erők egymáshoz való viszonyának társadalmilag rendezett gyakorlati formája. A szabályozott kultusz részei a rituális cselekmények, a szentnek tartott szó, hely és idő, tárgyak, valamint a rituális cselekményeket végrehajtó személyek. – Egy valláson belül több kultusz is kialakulhat, pl. helyi kultuszok, melyekben a természetfelettit főleg a szentnek tartott helyeken tisztelik. Források, ligetek, hegyek lehetnek a kultusz helyei, vagy pedig az ember által készített épületek, tárgyak körül alakul kultusz. Nemek, korcsoportok, foglalkozások képviselői is alkothatnak külön kultikus közösséget. A kultusz megalapítását primitív fokon éppúgy, mint a dogmatikus vallásokban, magának az istenségnek (ill. ősöknek, kultúrhéroszoknak) tulajdoníthatják: az aetiológiai elbeszélések szerint az istenek, szentek jelölték ki, hol és hogyan tiszteljék őket. A kultusz szabályozhatja az élőknek az elhunytak, ősök iránti magatartását is ( halottkultusz, őskultusz). A keresztény egyházak kialakulásuk során a régi „pogány” kultuszok sok elemét magukba olvasztották, átértékelték. Más elemek viszont a népszokásokban néha „színjátszássá” szelídülve maradtak fenn, pl. a maszkos alakoskodások jó része régi kultuszok emlékét őrzi. Azokat az elemeket, melyeknek átértékelése nem volt lehetséges, a kereszténység varázslásnak minősítette. – Hazánkban leginkább a r. k. egyház adott lehetőséget a vallásos kultusz népi formáinak kialakítására. Bár a r. k. liturgia gondoskodik az istentisztelet egyöntetűségéről, a megengedett kereteken belül helyi kultusza alakulhat ki pl. egy-egy szentnek. Kegyképek, búcsújáróhelyek is külön kultusz tárgyaivá lehetnek. Néha spontán egyéni kezdeményezésből is alakul ki népi kultusz, pl. gyógyító erejűnek tartott források mellett, látomások nyomán stb. – Irod. Bálint Sándor: Népünk ünnepei. Az egyházi év néprajza (Bp., 1938); Manga János: A hasznosi tömegpszichózis. (A búcsújáróhelyek és a „hasznosi csoda” összefüggései) (Ethn., 1962).
Dömötör Tekla

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages