lépőkölyű
lépőkölyű: emberi lábmunkával működtetett törőeszköz. A törnivaló befogadására földön fekvő, vaskos gerendába mélyített mozsárszerű üreg szolgál. Ebbe üt bele a munka során a törőkalapács, amely egy kétkarú emelőként rögzített súlyos gerenda hosszabbik karján, arra közel merőleges állásban helyezkedik el. A rövidebb emelőkarra rálépve a törőkalapács felemelkedik, a nyomóerő megszüntetésekor visszacsapódik. A lépőkölyűn egy lábbal és két lábbal is dolgoznak. Az előbbi esetben az ember mindig csak a rövidebbik emelőkart terheli, a visszabillentést a gravitációra bízza. Többnyire azonban két lábát a forgáspont elé és mögé téve áll a gerendára, s testsúlyának áthelyezésével felváltva terheli a rövidebb, ill. a hosszabb emelőkart, s így a törőkalapácsot nemcsak felemeli, hanem visszaütésének erejét is fokozza. A lépőkölyűk fölött kapaszkodó korlátot helyeznek el. Az eszköz egyes részeinek kialakítása több változatban szokásos. Az emelőkar tengelye támaszkodhat külön állványra, de olyan hosszú, a karral párhuzamosan fekvő talpgerendára is, amelynek végébe mélyítik a törőüreget. A több mozsarú lépőkölyűnél egy talpgerendába több törőüreget mélyítenek egymás mellett, ezek mindegyikéhez külön karra helyezett törőkalapács tartozik. Dolgozhat rajta egyszerre több ember, de mindegyik csak egy emelőkart működtet. – A mozsárnál termelékenyebb lépőkölyű egész Eurázsiában használatos eszköz. Legkorábbi alkalmazását a technikatörténet Kínából tartja számon, ahol egy rizsfeldolgozó műhelynek az i. sz. 3. sz.-ot megelőző időszakból fennmaradt modelljén ábrázolták. A magyar népterületen a 20. sz. elejéig mindenfelé előfordul a parasztháztartás, ill. kis élelmiszerfeldolgozó üzemek felszerelésében. Főként hántolásra, gabona-, olajmagvak és fűszerpaprika, törésére szolgál. – Irod. Meringer, Rudolf: Die Werkzeuge der pinsere-Reihe und ihre Namen (Wörter und Sachen, 1909); White, Lynn: Medieval technology and social change (Oxford, 1962).
Lépőkölyű (Kót, v. Zala m.)
Kisbán Eszter
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
