nemzetség, nem, nemzet

Full text search

nemzetség, nem, nemzet: a nemzetközi etnológiai szakirodalomban fiktív vérrokonságon, általában unilaterális leszármazáson alapuló társadalmi csoport. A magyar köznyelvi használatban ez a fogalom elsősorban a történeti múltban szereplő jeles és nagyszámú rokonsággal rendelkező családokhoz kapcsolódik. – A honfoglaláskori nemzetségi társadalom, miután elvesztette azt a gazdasági szervezeti formát, amely létét indokolta, korán felbomlott, s a nemzetség megjelölést egyre inkább az apaági rokonságra alkalmazták. A népnyelvi jelentés a köznyelvi jelentéshez viszonyítva árnyaltabb és többértelmű. – A nemzetség, nemzet kifejezés a magyar nyelvterületen általánosan ismert és használt a ma élő legidősebb generációnál. Jelentése leggyakrabban rokonság, rokonsági csoport. Pl. „ez az ember nemzetséges elem”, vagyis rokonom. A nemzetség kifejezés egyetlen rokon jelölésére is szolgálhat, pl. „jön a nemzetséged” – mondják, ha közeli férfirokon közeledik. Ugyancsak közeli férfirokonra használatos a „nagynemzet” kifejezés. A társadalmi réteg megjelölésére „gazda-nemzet”, „jobbágy-nemzet”, de a náció szinonímájaként is használatos, pl. „cigány-nemzet”. A nemzetség, nemzet szó tehát általában rokonsági, ill. valamilyen összetartozási viszonyt takar. – Egyes vidékeken úgy tartják, hogy csak a nemes családoknak van nemzetsége, „neme”, alátámasztják ezt az ezeknek kijáró nemzetes úr, nemzetes asszony megszólítással is. De általában elfogadott, hogy a legrégibb nagy rokonságú, telkes jobbágy családjának is van nemzetsége. A nemzetség ismérvének elengedhetetlen feltétele a nagyszámú rokonság, akármilyen régi egy család, ha nincs nagy rokonsága, nem nemzetség. – A nemzetség együvé tartozásának nem feltétele az együttlakás vagy a közös gazdálkodás. A nemzetség nemcsak az apaágon számított rokonság, de a meghalt ősök, oldalági rokonok is beletartoznak. A férfiak apjuk nemzetségébe tartoznak, anyjuk családjára sohasem használnák a nemzetség szót, azokat rokonként emlegetik. A lányok férjhezmenetelükig apjuk nemzetségének tagjai, férjhezmenetelük után hovatartozásuknak nincs kialakult rendje, vidékenként változva vagy apjuk nemzetséghez, vagy férjük nemzetségéhez tartozónak számítják őket. Egyes népszokások, rokonsági terminológiák arra engednek következtetni, hogy a lakodalom után, ill. az első gyermek megszületése után férjük családja körébe számíthatók. – A nemzetség horizontális kiterjedése változó. Hagyományőrző vidékeken hetedik, sőt kilencedik ágazatig számítják, általánosan a harmadik unokatestvérig, „ágazatig”, „ízig” tartják. A nemzetség exogám, az egymás közötti házasodás tilalma addig tartott, ameddig számon tartották a rokonságot. A falu közvéleménye a nemzetségnek azonos tulajdonságokat, jegyeket tulajdonított, ezek lehettek előnyösek vagy hátrányosak, külső vagy belső jegyek. – A nemzetség egyes tagjainak cselekedeteit a falu társadalma az egész nemzetségre vonatkoztatta. A szégyen vagy dicsőség az egész nemzetséget érintette, innen ered a nemzetséggyalázó kifejezés is. A nemzetség a vétkest soraiból kiközösíthette, kitagadhatta, „nemtelen” lett. – A bukovinai székelyeknél az áttelepülés előtt a nemzetség nemcsak mint a rokonsági összetartozás tudata nyilvánult meg, de mint szervezet is működött. A nemzetségbe tartozó kiscsaládok fejei alkalomadtán tanácskoztak, de már itt sem volt meg a nemzetségi szervezet gazdasági alapja, a nemzetségi tulajdon, a közös föld vagy állatállomány, mely a nemzetségi szervezet alapvető jelentőségét adta, s amely a magyarság más területein is meglehetett. A nemzetségi szervezet összetartozásának, közös akcióinak ma már csak gyér és halvány nyomait gyűjthetjük össze, így a valamikor szokásos vérbosszút, a nemzetségi jelet, a leányrablást. – A múlt század paraszti társadalmában a nemzetség elsősorban rokonsági intézmény, amelyet az apaági vérrokonsági tudat kapcsol össze. Jelenleg a szó ebben az értelemben is kihalóban van, a nemzetség, nemzet csak náció fogalomban használatos. ( lende)Irod. Fél Edit: Adatok a bukovinai székelyek rokonsági intézményeiről (Népr. Közl., 1958); Morvay Judit: A had és nemzetség fogalmának körülhatárolása (Ethn., 1966).

A templombeli ülés nemzetségek szerinti rendje (Rákosd, v. Hunyad m.)
Morvay Judit

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages