ostoba ördög meséje
ostoba ördög meséje: tréfás mesei műfaj, amelynek középpontjában az ördög becsapása áll. Az ostoba ördög a szegény ember ellenfele, aki hol versenyez az ördöggel, hol a szolgálatába áll, hol pedig a lelkét adja el azért, hogy az ördög gazdaggá tegye. Bármilyen legyen is azonban kettejük kapcsolatának a formája, a szegény ember mindig túljár az ördög eszén, s ezáltal meggazdagszik, vagyonra tesz szert. Az Aarne–Thompson-féle nemzetközi népmesekatalógus az ide tartozó meséket AaTh 1000–1199 számon tartja nyilván és ide sorolja a → János szolga meséjét is (AaTh 1000–1029), a magyar változatok azonban → reális mese jellegűek, János szolga ellenfele minden esetben a gazdag pap, paraszt vagy az uraság és sohasem az ördög, ezért ezt a motívumcsoportot ki kell emelnünk innen, élesen elkülönül továbbá a → Polyphemos mese (AaTh 1137), melynek magyar változatai valódi mesék (→ mitikus mese) (a magyar ostoba ördög meséjében a szegény ember [cigány] ellenfele mindenkor az ördög, olykor a sárkány, de sohasem az óriás). A fenti két mesétől eltekintve a műfaj képe egységes: egyetlen motívumból álló, meglehetősen szabadon variálódó típusok tartoznak ide, melyeknek cselekményei nem egyszer azonosak a rókáról-farkasról (medvéről) szóló → állatmesékével (a szegény ember és az ördög, ill. a róka és a farkas együtt arat, csépel, a terméselosztásnál azonban az ördög-farkas rosszul jár; a szegény ember „erősebbé” teszi az ördögöt-medvét kasztrálással stb.). Magyar vonatkozásban a legnépszerűbb ostoba ördög meséje típuscsoportjai: szegény ember az ördög szolgája (AaTh 1049); → templom a pokolban (AaTh 804B); „A vitéz szőcs” (AaTh 1640) és a ponyván is megjelent Koplaló Mátyás.
Az ostoba ördög meséje ponyvanyomtatványon (19. sz. közepe)
Kovács Ágnes
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me