regelő hétfő

Full text search

regelő hétfő: a vízkereszt utáni első hétfő régi neve. A 16–17. sz.-i csíziókban, kalendáriumokban fordul elő. E napon Erdély s a Partium néhány városában sokadalmat tartottak. Szerepel továbbá 17–18. sz.-i erdélyi céhartikulusokban is. Regelő hétfőn tartotta pl. a kolozsvári fazekascéh 1720-ban a választásokat. Megfelelője az erdélyi szászoknál a geschworener Montag, amely fontos jeles nap volt, a 15. sz.-ban ez volt a céhek munkaszüneti napja. Erdélyben feltehetően az ún. szászok és flamandok honosították meg e napot; ismerik a moseli frankok, a Rajna és Lahn folyó mentén, Hollandiában és a flamandoknál is; a vallonoknál neve egyebek közt lundi perdu (’elveszett hétfő’). E naphoz fűződhet törvénykezés, céhes ünnep, a tisztviselők munkába lépése. Angliában is fontos jeles nap a vízkereszt utáni hétfő, melyet eke-hétfőnek (Plough Monday) neveznek, ilyenkor a legények ekét húznak s házról házra járnak köszönteni, dramatikus jeleneteket, moreszkákat (Morris-dance) is adhatnak elő ( ekehúzás, rituális). – A regelő hétfő kapcsolatban áll a regelő héttel, amelyről Heltai Gáspár emlékezett meg 1552-ben, ez szerinte mindjárt Jézus Krisztus születésnapja után következik, ilyenkor nagy ivás-evés, mulatozás van. ( még: korhelyhétfő) – Irod. Pais Dezső: Reg. A régi magyarság szellemi életének kérdésköréből (Magy. Századok, 1948); Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás (Bp., 1964).
Dömötör Tekla

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages