táncos körjáték
táncos körjáték: az → énekes gyermekjáték → körjáték típusába tartozó csoport. A kör közepén egy pár táncol, vagy a kör is párokra bomlik. A körtagok lépegetve haladnak vagy állnak. A tánc, amelyet a pár jár, általában egyszerű forma, egylépéses vagy kétlépéses csárdás, utána forgás. A forgás lehet ridázó vagy futó, esetleg lippentővel, a helyi jelleget a gyermekek szintjén mutatja. Újabban terjed a gyorsabb pörgés, váll- és derékfogás helyett a kihúzott kézfogás, ellenkező kézzel is vagy kart karba öltéssel. Formái: – a) Párcserélő: a kör halad és a szöveg egyes helyeinél megáll. A kör közepén egy gyermek áll vagy forog, majd valamelyik körtagot behívja, vagy „behúzza” s vele táncol a játék végéig, amikor ő megy vissza a körbe. Legtöbbnyire ebben a formában játszott játékszövegek: „Haj szénája, szénája”, „Héla, héla, héluska”, „Cickom” „Zöld fű”, „Viviási Panna”, „Csillag Boris”, „Fehér liliomszál” változata. – b) Páros kör: a kör halad vagy áll és a szöveg meghatározott pontján párokra bomlik. Ekkor a középen álló is párt választ, majd mindnyájan páros táncot járnak a játékdal végéig. Így játszott dalok: „Hajlik a meggyfa”, „Kiskacsa fürdik” változata stb. – c) Páratlanul maradó: a körtagok és a középen álló összesen páratlan számban vannak, s a szöveg bizonyos részénél hirtelen mindenki párt keres, de nem mindig a szomszédját. Aki nem tud párt elkapni, az marad középen. A páros tánc itt csak forgásból áll. Dalszövegek: „Hatan vannak a mi ludaink”, „Kácsa, kácsa, özvegy kácsa”. Dallam nélküli formája is van. A táncos körjáték országosan elterjedt, de leghosszabb formái a palóc vidékről és Kalocsa környékéről ismertek. – Irod. Gyermekjátékok (A Magyar Népzene Tára, I., Bp., 1951); Igaz Mária–Borsai Ilona: Ki játszik körbe? Újjáéledt népi gyermekjátékaink (Bp., 1955).
Táncos körjátékok formájának alaprajza
Igaz Mária
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me