táncrendezés

Full text search

táncrendezés: biztosítja a táncalkalmak szervezettségét. A táncrendezést a legények megbízottai, hallgatólagosan jóváhagyott képviselői intézték, akik egyúttal gyakran a legényszervezetek vezetői (legénycéh, legénykompánia, legénybanda) voltak. A rendező bizottság tagjainak, a táncrendezést intéző legényeknek a magyar nyelvterületen legáltalánosabban használt, legismertebb elnevezései a következők voltak: első legény, kezes (az erdélyi Mezőségen), legénybíró, táncmester, bálgazda (ÉK-Mo.-on). Egyéb helyi elnevezések: bálbíró (Fülöpszálláson), cigánybíró, cigányvajda, hegedűs gazda, zenebíró (ÉK-Mo.-on), gazda (Gyergyó és Kászon vidéke), ióbíró, ivóbíró (keleti palócság), legénymester, mester (Őrség), legényvezér (Szigetköz egyes falvaiban), muzsika fogadó (Baranyában), sáfár (Hegyalján), vajda (Fertődön) stb. A vasárnap délutáni táncok nagy része, így a játszó is spontánul, hagyományos keretek között jön létre a fiatalság vezetőinek, hangadóinak irányítása mellett. Sokszor volt a táncrendezés kezdeményezője a tánc helyét és gyakran a zenét is biztosító kocsmáros. A táncrendezést lebonyolító legényeknek a vasárnapi táncok, különösen az alkalmakhoz kapcsolódó bálok megszervezésében és irányításában volt nagy szerepük. A rendező bizottság tagjai váltották ki a hatósági engedélyt, biztosították a tánchelyet, gondoskodtak annak feldíszítéséről és kitakarításáról, felfogadták a zenészeket, beszedték a belépődíjat s általában az anyagi ügyeket intézték. A bevételből fennmaradt nyereség a rendezőké volt, de veszteség esetén ráfizettek. A meghívás, a lányok táncba hívása sok helyütt még a közelmúltban is ünnepélyes keretek között zajlott le. A meghívott leányt rigmussal (verssel vagy prózai mondókával) kérték ki szüleiktől a hívogató legények. A hírverésnek az egész magyar nyelvterületen általánosan elterjedt formái voltak. A rendező bizottság tagjai a zenészekkel felvonultak a tánc helyére, miközben daloltak, táncoltak, vagy pedig a tánchelyiség előtt muzsikáltattak a zenészekkel. Nagyobb ünnepi bálok előtt gyakori volt a zajos hírverő felvonulás. Némely vidéken a hívogatók lóháton vagy feldíszített ökrösszekéren járták végig a falut és közben kihirdették a bált. Farsangi időben gyakran maskarák, maszkos alakok is csatlakoztak a menethez. A múlt század végétől, a századforduló idejétől terjedt el kisebb falvakban is a nyomtatott meghívók küldése ( bilétes bál). A rendezők fogadták a vendégeket, elhelyezték a szomszédos falvakból érkezettek fogatait és egyik fontos teendőjük az volt, hogy idegen legényeknek, leányoknak táncost biztosítottak. A tánc zavartalan rendjének lefolyását (táncrend, zene) is ők irányították. A rendzavarókat, kihívóan viselkedőket eltávolították a bálból. Sokszor egy-egy idősebb, tekintélyes, erős embert kértek fel a zene irányítására, a rend biztosítására (ivóbíró, vajda, zenebíró). A táncrendezés szolgálatainak az ellátását vállalkozás vagy választás útján a legények egymás között elosztották. Egyes vidékeken külön hívogatók voltak, az étel-ital őrzésére és elosztására bormesterek, kulcsárok, a táncrend irányítására táncmesterek, a rend fenntartására, a zabolátlankodók megfékezésére csendőrök, darabontok, deresek, katonák, kisbíró, pandúrok stb. E felosztott feladatkört ellátó rendező bizottságnak különösen a karácsonyi tánc (Erdélyben) és a farsangi bál, farsangi ivó (pl. a palóc vidéken) alkalmával volt nagy szerepe. – Irod. Réthei Prikkel Marián: A magyarság táncai (Bp., 1924); Khin Antal: Csallóközi legényavatás (Ethn., 1932); Faragó József: A tánc a mezőségi Pusztakamaráson (Kolozsvár, 1946); Pesovár Ferenc: Tyukod táncai és táncélete (Bp., 1954); Kaposi Edit–Maácz László: Magyar népi táncok és táncos népszokások (Bp., 1958); Lajos Árpád: A domaházi ivó (Népr. Közl., 1960).
Pesovár Ferenc

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages