téltemetés, télkiverés, télkihordás

Full text search

téltemetés, télkiverés, télkihordás: a tél eltemetését, kiűzését jelképező népszokás. A tél végének vagy a tavasz kezdetének valamelyik naptári ünnepén ( naptári ünnepek) Európa minden népénél, így nálunk is ismert, és katartikus ( katartikus rítusok), ill. gonoszűző ( gonoszűzés) jellege is volt. Az eltemetés, a faluból történő kiűzés, kihajtás gondolata egyformán kapcsolódhatott élő emberhez, szalmából, rongyból stb. készített bábuhoz és egyéb, a telet, a hideget, a fagyot megszemélyesítő tárgyhoz. Szegeden a század elején még szokásban volt a téltemetés, amely abból állt, hogy egy öregasszonynak formált rongybábut a tél végén levittek a Tisza partjára, s ott vagy meggyújtották, vagy belökték a Tiszába. Esetleg ugyanakkor a Tisza partján egy vagy több nagy hóembert készítettek, s amikor a város utcáin meghordozott, s végül a Tisza partján meggyújtott rongybábut belökték a Tiszába, utána vidám nevetés és kiabálás közben a hóembert, ill. a hóembereket is a vízbe fordították. Rákospalotán Orbán napjának kora reggelén a család legidősebb asszonya a fagyot, a földet csapkodva, a kemence sarkától az utcaajtóig seprűzte. A téltemetés gondolatát kifejező cselekmények szilveszterkor, farsangkor és a böjti időben is szokásban voltak. Somló vidékén pl. az ó-év estéjén egy görnyedt hátú öregnek öltözött suhancot egy másik az utcán át a falu határáig korbácsolt. Déván ugyancsak az esztendő utolsó napjának délutánján a fiatalság egy legényt vagy legénynek öltöztetett szalmabábot a falu szélén gödörbe fektetett. Nyárád mellett a szalmabábot meghordozták, majd a falu végén eltemették. A téltemetés változatai farsangtemetés, bőgőtemetés elnevezéssel farsang keddjén ( halottas játék), a böjti savanyú leves, a dög stb. jelképes kihordásaként kiszehajtás néven virágvasárnap is szokásban voltak. – A szlovák falvakban a fekete vasárnapi szalmabábu kihordásához énekelt szöveg utal gyakran a tél kiűzésére. Rochovcén és Markuskán énekelt szöveg így szól: „Odaviszem, odaviszem ezt az átkozott telet, idehozom, idehozom azt a meleg nyarat”. Itt a szalmabábu vízbedobását – amint a cselekmény végzői mondták – azért végezték, hogy elvigyék a telet a patakba és jöjjön a nyár, Cseho.-ban farsangkor egy szalmabábot hóval temettek be, Gergely napján pedig vidám menetet rendeztek, amelynek közepén szalmával kitömött emberi alakot vittek. Az egyházi hatóságok tiltásából tudjuk, hogy Bautzenben 1523-ig – valószínűleg ezután is – szokásban volt, hogy febr. 22-én, amikor a tavasz ébredésének ünnepét tartották, a telet egy kitömött szalmabáb alakjában hordozták végig az utcán, majd a város melletti dombon elégették. Thomas Hiärn ad hírt arról, hogy Észto.-ban újévkor egy szalmacsomóból férfialakot készítenek, amit „metziko”-nak neveznek és azt mondják róla, hogy a barmokat megvédi a vadállatoktól és megőrzi a határt. Az észtek Gyümölcsoltó Boldogasszonykor készítették a bábut, amit egyik évben férfinak, a másikban nőnek öltöztettek. A bábut feltették az istálló padlására és tavasszal énekszóval hordozták körül a faluban, majd kivitték az erdőbe és egy fára helyezték. Württembergben, Tübingenben stb. farsang végén temették a szalmabábut. Oroszo. muromi kerületében a női ruhába öltöztetett szalmabábut teknőbe fektették, majd a vízbe dobták. – Irod. Kovács János: Szeged és népe. Szeged ethnographiája (Szeged, 1901); Mannhardt, W.: Wald- und Feldkulte (I., Berlin, 1904); Szendrey Zsigmond: Részletek a magyar szokás- és babonaszótárból (Ethn., 1941); János Manga: Morena a jej mad’arské obmeny (Slovenský Národopis, 1956).
Manga János

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages