tojásjátékok
tojásjátékok: A → húsvétot az étkezési böjt feloldódásán kívül vidámság, az ösztönök felszabadulása is jellemzi. Ehhez járul a tavaszi időjárás beköszöntésével a szabadban tartózkodás lehetősége. A kereszténység által befolyásolt területen a húsvéti időszakra koncentrálódnak az egyébként világszerte a tavasz kezdetével kapcsolatos játékok, szórakozások. Ezek fontos részei a szinte világszerte elterjedt és valószínűleg ősi tojásjátékok. Közismertek pl. a múlt századokból városok környékén rendezett húsvét hétfői népünnepélyek, mint a budai Szent Gellérthegyen vagy a krakkói Krakus-dombon. Falvak környékén a húsvéti, így a játszására is alkalmas, hagyományosan e célra használt területet gyakran nevezik német, osztrák területen Osterbergnek, -wiesenek, nálunk is Somogyban: Húsvét-kertnek. – A → tojás régi univerzális játékszer és → mágikus tárgy. Több tekintélyes kutató látja tavaszi termékenységvarázsló (→ termékenységvarázslás) cselekmények utódát a tojásjátékokban, egyes tények a → halottkultusszal való kapcsolatukra utalnak. A tojásjátékok hazánkban is ismert típusai: a) a → tojásösszeütés (első mo.-i említése: 1380); b) a tojásdobálás, ehhez főleg hímes → húsvéti tojásokat használnak. Országszerte különféle módjai ismertek, szabályai a → labdajátékokhoz hasonlóak, többnyire igen egyszerűek. Európában igen elterjedt; c) a tojásgurítást gyermekek és felnőttek egyaránt játsszák, gyakran hímes húsvéti tojásokkal. Általában a helység melletti magaslatról, dombról gurították le a tojásokat, amelyeket a lent összegyűltek elkapkodtak. Főleg hazánk Ny-i határszélén ismert. A szomszédos Stájero.-ból, ill. a bukovinai ukránok gyakorlatából ismerünk fából készített gurulópályát e játékhoz. Európa-szerte elterjedt volt, egykor a városi polgárság körében is. A kukózás a → nyerő játékok egyik változata. Húsvét másnapján a fiúgyermekek a locsolásért ajándékba kapott tojásokat heggyel összeütik. Akinek tojása épségben megmaradt, az nyer, mert a sajátja mellé megkapja társa törött tojását is. A játék meglétéről Ny-Európából is vannak adataink. A tojástánc és a futással kombinált versenyszerű tojásgyűjtés főleg tőlünk Ny-ra terjedt el. A K-Európában szokásban levő tojásjátékok elterjesztésében bizonyos szerepe lehetett a német telepes polgárságnak, de a mo.-i német parasztságnak is. – A tojásjátékok egységes módjairól nem beszélhetünk, hanem számos egyedi megoldás mellett néhány fő típusváltozatáról, amelyek szabályai egyszerűbbek vagy bonyolultabbak attól is függően, hogy milyen fokú a társadalom szervezettsége, amelyben a tojásjátékokat játsszák, milyen társadalmi réteghez tartoznak, és milyen korúak a játékosok. A tojásjátékok messzemenően nemcsak a parasztság és más alávetett társadalmi rétegek szórakozása (pl. középkori adat van tojástáncra királyi udvarból), az utóbbi századokban azonban főleg ezek körében őrződött meg. Napjainkban Európa-szerte visszaszorulóban vannak; ahol még gyakorolják, ott is inkább nyilvános, közösségi jelleg nélkül. (→ még: húsvéti tojás) – Irod. Becker, A.: Osterei und Osterhase (Jena, 1937); Taylor, A.: Das Ei im europäischen Volksrätsel (Schweizerisches Archiv für Volkskunde, Basel, 1957); Knézy Judit: Somogyi tojáshímzések (Somogyi honismereti híradó, 1971); Newall, V.: An Egg at Easter (London, 1971).
Györgyi Erzsébet
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
