Arminiánusok.

Full text search

Arminiánusok. A szigoru kálvinizmus ellenzői, a hollandi református egyházban előbb párt majd külön felekezet. Alapítójuk Arminius Jakab (1560-1609), hollandi néven Van Harmen. Mint lejdai hittanár (1609) lágyítani akarta az isteni elővégzet (praedestinatio) és kegyelem tanát e miatt összeütközésbe jött tiszttársával Gomár Ferenccel, s a belga hitvalláshoz ragaszkodó lelkészekkel és tanárokkal. A szélesbűlő vita alatt halt meg (1609) Arminius. Utána tanítványa Episcopius Simon (1583-1643), szintén lejdai hittanár állott a párt élére, hozzá csatlakozván Uytenbogard, Bertius, Venator Grevinchovius, benyujtották a hollandi rendekhez 1610-ben « Remonstrantia» nevű hitvallásukat öt cikkben, kérvén a belgiumi hitvallás átnézését és nézeteiknek türelmet. Az «Öt Cikk» lényege, hogy az ember üdve nem egyedül az isten elővégzetétől függ, mint a szigoru kálvinisták tanították hanem az emberi akarattól is, ez levén az isteni kegyelem elfogadásának egyik tényezője E kérvényről szokták az arminiusokat remonstránsoknak is nevezni. A Gomaristák «Contraremonstrantiá»-val válaszoltak. A hágai értekezleten (Collatio. 1611) csillapodás elérhető nem volt. Uytenbogard a remonstránsok védelmezését a polgári hatóságtól várta, kit arra jogosítottnak tartott s efelől könyvet irt. E művét cáfolta Ruardus. A köztársasági államforma fentartásáért küzdő politikai párt főemberei, az agg Oldenbarneveld János nyugalmazott államtanácsos, Hugo Grotius rotterdami ügyvéd támogatták a remonstránsokat, sőt Grotius De jure summarum potestatum circa sacra értekezésében (1613) fejtegette az állam jogát a vallásközi béke megóvására. A rendek csakugyan helyeselték (1614) a remonstránsok kérelmét s mindkét félre kötelező parancsolatot bocsátottak ki a barátságos vitatkozás és kölcsönös szeretet érdekében. E parancs ellenében Bogerman és Sibbrant kontraremonstránsok azt bizonyítgatták irataikban, hogy világi hatóságnak semmi joga nincs vallásügyi kérdésben rendelkezni; ez ellen adta ki Hugo Grotius cáfolatul Pietas Ordinum Hollandiae c. művét. A politikai párt bele vegyülése a hittani vitát viharosabba és szenvedélyesebbé tette, mert a Gomaristák és a nép zöme Orániai Móric helytartó köré sorakoztak, ki fejedelmi jogát akarta megszilárdítani (Orangisták). A fejedelem a Gomaristák által sürgetett nemzeti zsinatra, mint illetékes testületre, utalta a vitás hittani kérdés megoldását.
Igy hivatott egybe a hires dortrechti nemzeti zsinat 1618 november 13-ára, s mivel arra meghivattak a külföldi ref. egyházak is Angol-, Skót-, Francia-, Németországból és Svájcból, a zsinat egyetemes református jellegűvé lett, az általa alkotott 83 kánon a református ortodoxia egyik hitvallásának szokott tekintetni. E zsinat félévig tartott, 180 üléssel elnöke volt a szigoru kálvinista lelkész Bogerman János: tagjai voltak 5 hittanár, 36 lelkész, 20 presbiter (világi) és külföldről 24 képviselő. A megidézett remonstránsok vádlottaknak tekintettek; vezéröknek Episcopiusnak azon javaslata, hogy az eddigi kálvinista tanok cáfolásával nyissák meg a tárgyalást, elvettetett s csak saját álláspontjuk védelme engedtetett meg; midőn ez eljárás ellen keményen kikeltek, a zsinatból kizárattak. Távollétökben tanaik veszélyeseknek itéltettek, s a dortrechti kánonokban a remonstránsok öt cikke elvettetett. A híres öt cikk tartalma következő: 1. Isten azokat rendelte örök üdvre, kikről előre látta, hogy a hitben mindvégig megmaradnak, vagyis az elővégzet feltételes és egyetemes, azaz minden emberre kiterjedő. 2. Jézus halála által minden egyes ember bűnéért eleget tett, de csak a benne hivők részesülnek az elégtétel hasznaiban. 3. A hit és megtérés isten ajándéka. 4. De a kegyelem, mint isten ajándéka, hatálytalan marad, ha a bűnös ember akarata annak ellenszegűl. 5. Tehát a hit és kegyelmi állapot elveszthető. A végzés előtt meghajolni nem akaró remonstránsok, mintegy 200 lelkész, hivatalaikból letétettek, és száműzettek. Politikai indokból az agg Oldenbarneveld a spanyolokkal tartás gyanúja miatt halálra. Grotius örökös fogságra itéltetett, Orániai Móric halála után (1625) állt be ujabb fordulat. Utóda Henrik, biztosítottnak érezvén trónját, nagyobb türelmet tanusított, a száműzöttek visszatértek, visszajött Episcopius Franciaországból, tanára lett az arminiánusok első főiskolájának Amsterdamban (1634), ő irta meg 25 cikkben az arminiánusok hitvallását (Declaratio Sententiae Pastorum, 1622), és ennek védelmét (Apologia, 1629) a kontra remonstrans Polyander, Rivetus, Valaeus és Thysius birálata (Censura) ellen. Az arminiánizmust a francia református egyházban l. Amyraut.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages