Heródes
Heródes1 – idumeai eredetű zsidó király, a „Nagy ~” (uralk. Kr.e. 40–4). A rómaiak kegyéből lett király, elütve a címtől a Hasmoneus dinasztia (lásd Makkabeusok) utolsó tagját. Hogy a zsidók jóindulatát elnyerje, felépítette a korábbiaknál nagyobb és pompásabb harmadik Templomot. Békében és háborúban sikeres uralkodó volt, az utókor mégis legfőképp mint véreskezű zsarnokot tartja számon. Még családját sem kímélte, megölette második feleségét, Mariamnét s tőle való két fiát, Alexandroszt és Arisztobuloszt, majd utóbb legidősebb fiát, Antipatroszt is összeesküvés gyanúja miatt. Öt feleségétől számos fia született. A Bibliában (Mt) is szerepel: meghallván a Háromkirályoktól, hogy új zsidó király született Betlehemben, katonáival megöletett a városban minden kétévesnél fiatalabb fiúgyermeket. Mivel József2 angyali intést kapott, még kellő időben Egyiptomba menekítette a gyermek Jézust és anyját. Ez az evangéliumi elbeszélés súlyos időszámítási gondokat okoz, mivel ~ Jézus feltételezett születési événél 4 évvel korábban halt meg; a Lukács2 evangéliumában található adatok nyomán éppenséggel még jóval későbbre (Kr.u. 6–7-re) kell tennünk Jézus születését. – ~ uralmának fény- és árnyoldalairól Josephus Flavius történeti munkái nyújtják a legrészletesebb leírást. A középkori misztérium-játékoktól a XVII. századig a betlehemi gyermekek gyilkosaként több tucat drámai és epikus mű ábrázolta ~t. Már a XVI. században megjelenik s később túlsúlyra jut a Mariamne-motívum, bár kezdetben néha az előbbivel összefonódva. Hans Sachstól Calderónon, Tirso de Molinán, Voltaire-en és Gozzin át Rückertig, Hebbelig és Lagerkvistig ugyancsak nagyszámú, leginkább drámai mű próbálta megragadni és értelmezni a házassági tragédiát. ~ alakja a korábbi dühöngő, véres zsarnokból idővel kissé árnyaltabbá válik, hol jogos féltékenység mozgatja, hol a felesége hidegsége űzi őt a tébolyig, szenvedélyes szerelmét gyilkos gyűlöletté váltva; tette után lelkileg összeomlik (ezt már Josephus is részletesen lefestette), egyes szerzők szerint meg is öli magát. – A keresztény művészetben az ókortól fogva megtaláljuk ~ véres művének, a betlehemi gyermekgyilkosságnak az ábrázolásait; a téma különösen a barokk korban lett népszerű a katonák dühödt mészárlásának és az anyák iszonyatának és fájdalmának túlfeszítetten drámai előadásával. Maga ~ ezeken a képeken nem látható, legfeljebb a palotája a háttérben; sok középkori dombormű és fafaragás viszont a zsarnokot is mutatja, amint a háttérből uszítja martalócait. 
[IV. A2]
)
[IV. A2]
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
