Jób

Full text search

Jób – régiesen Hiób, héberül Hijjob ('a gyűlölt'), a nevét viselő könyv központi alakja, legendás istenfélő férfiú Husz földjén. Mérhetetlen vagyona volt és tíz szép gyermeke. A Sátán kétségbe vonta az Úr előtt, hogy ~ jámborsága érdek nélkül való, az Úr ezért hatalmat adott neki, hogy próbára tegye hívét, megfossza vagyonától, gyermekeitől s végül egészségétől is. ~ fekélyektől borítva hevert a tűzhely hamujában, de istenfélelme nem rendült meg; az Úr ezért jutalmul visszaadta egészségét és vagyonát, s újabb gyermekei születtek. Ebbe a bizonyára nagyon ősi időkből eredő példázatos kerettörténetbe, amelyen „a béketűrő ~” kifejezés alapszik, valamikor a Kr.e. V–IV. század táján egy párbeszédes vitairatot illesztettek. Ennek a hőse egy korántsem béketűrő ~; keserűen panaszkodik, hogy méltatlanul sújtott rá a balsors. Három barátja, Bildád, Elifáz és Zófár eljönnek, hogy vigasztalják, de vigasz helyett vitába szállnak vele; megróják panaszai miatt, és azt bizonygatják neki, hogy a szenvedéseket bűnei büntetéseként mérte rá az Úr. ~ teljes joggal hangoztatja ártatlanságát, és Istent merészen számadásra szólítja fel, igazságot követel. Viharból felel neki az Úr, eléje idézi a teremtésben és a teremtményekben megnyilvánuló roppant hatalmát, világtervének és gondviselésének emberi értelmet meghaladó dimenzióit. ~ elnémul, megbékél sorsával. A lendületes és költői kifejezőerőtől duzzadó írás elsősorban azt a hagyományos zsidó felfogást igyekezett cáfolni, amelyet a vitában a barátok képviselnek, miszerint a jó sors és a hosszú élet mindenképpen erényeink jutalma, a szenvedés és a korai halál pedig bűneink büntetése. – ~ története sok középkori mirákulumnak volt tárgya, amelyekben gyermekei halálát nem az isteni (vagy inkább sátáni) megállapodás folyományaként, hanem azok vétkeinek és gőgjének büntetéseként mutatták; hősük sohasem a számonkérő, hanem a béketűrő ember. Modern drámákban, regényekben ~ alakja egyre inkább jelkép lett, ill. Joseph Roth regényében a címszereplő neve és sorsa azonos ~éval, de a környezet modern. Claudel kétrészes drámája az ember és az emberi elme elé idézett Isten párharca a szenvedés témája körül, amelynek különös aktualitást adott a közelmúlt második világháború. MacLeish J.B. c. drámája is egy modern ~ról szól, akinek sorsát Isten és a Sátán kommentálja. A ~ról szóló műveken kívül fontos a bibliai könyv nyitójelenetének, Isten és a Sátán fogadásának irodalmi utóélete, hatása Goethe Faust és Madách Az ember tragédiája c. drámai költeményeire. – A szemétdombon ruhátlanul ülő, fekélyek foltjaival borított, nagy szakállú aggastyán a középkortól gyakran látható miniatúrákon, metszeteken, később festményeken; előtte a vitázó barátok, gyakran olyan tartásban, mint a töviskoszorús Jézust gúnyoló poroszlók, ami nem véletlen, mivel ~ kínjait úgy tekintették, mint Jézus szenvedésének egyik ószövetségi előképét. A háttérben olykor égő házakat látni (amelyekben gyermekei ottvesztek), s közeledő lovas alakokat (a gyászos híreket hozó küldöncöket). Nem ritkák a zenészek sem ~ körül, akik játékukkal felderíteni igyekszenek őt; ez a motívum a midrásokon alapuló hagyományra megy vissza, amely szerint ~ maga is hárfázott gyermekei lakodalmán. A téma fontosabb újkori ábrázolásai Dürer, Vanni, Maffei, Ribera, Rubens, La Tour és Sigrist művei. – Dittersdorf oratóriumát írt ~ panaszairól.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages