Bárczay család. (Bárczai).
Egyike a régiebb nemes családoknak. Ősi fészke felső és alsó Bárcza helysége Abauj megyében, hol a családnak négy kastélya van, egyik szép angol kerttel körülvéve*. Eredetét a család az 1209-dik évre viszi föl, midőn Ekron és Moyta nevü testvérek éltek, és alsó, felső Bárczát, Haradicshát, Perét, Surtót Abauj megyében birták*. E birtokokban maradékaik nevezetesen Illyés, Henrik és Miklós IV. László által 1277-ben megerősitettek*. Ekronnak ága János nevü utódában 1417-ben kihalt. Moytától származnak a most is élő Bárczayak.
Fényes: Geographiai szótár I. 91. l.
Gombos lex. 211. l.
Jászai Pál a Tudom. tár 1839-ki foly. VI. köt. 201. l.
Czimerét a család Zsigmond királytól kapta 1424-ben. Áll ez egy rézsút fekvő paizsból, melyben egy bajnok feje fölött mindkét kezével egy szarvasbogot tart. A sisak tetején ugyan ily bajnok emelkedik ki, szintén szarvas szarvat tartván, mint ezt a metszvény mutatja*.
Mily roppant hibásan adá a metsző e czimert, csak későn vétetett észre. Ezuttal figyelmeztetik az olvasó, hogy a czimereknél mindég a leirást tekintse hitelesnek, nehogy az ezzel nem egyező metszvény a vésnők hibája miatt, mi az iró leggondosb figyelme mellett is történhető, tévedésekre szolgáltasson alkalmat.
A család több tagja megyei hivatalt viselt. Bárczay András 1469. táján Abauj megyei alispán. Pál Pest megyének 1818-ki mart. 31-kén másod, 1820-ki majus 6-kán első alispánja lett 9 évig, azután kir. tanácsos. Meghalt Gombán 1829. julius 29-én. Neje Ludányi Bay Judit. – Bárczay Miklósnak bályoki Hégen Zsuzsannától leányai: 1. Anna bökönyi Beck Pál kamarás és tanácsos neje; 2. Zsuzsanna (1820.) E családból volt Borbála özvegye Szerencsy Ferencznek, (1804.) Nővére Kácsándy Lászlónénak. – Ferencz Abauj megyében (1839.) József kir. táblai. ülnök (1843.) Mihály Abauj megye követe az 1843-ki országgyülésen. Zsuzsa Bai Patai Samuné 1815. – Tamás, és nővére Borbála előbb Korda Kar. azután báró Seeberg Mihályné 1856.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
