Hagymássy család. (Szent-giróthi és beregszói †).
Ismert törzse Unghi máskép Hagymássy István a XV. század közepén élt. * 1491-ben fogadtatott Ulászló király kegyelmébe. 1505-ben jelen volt a rákosi országgyülésen. *
Regestrum Bursae Cracoviens. 12. 27. 35. lapjai szerint: Krakóban 1493-ban Hagymássy Illés, 1511-ben Hagymássy János, 1521-ben Hagymássy Balázs tanult. Emlitett János valószinüleg az, ki a táblázaton is látható, és Miklósnak fia volt.
Jászay: Magyar nemzet napjai a mohácsi vész után. 157.
A család leszármazási kimutatása a következő: *
Geneal. authent. tom. II.
István (Unghi Hagymási).; Miklós szőrényi bán 1505. (Tárczay Lucza).; «»László 1640.; János Budai várnagy. (Lévai Dora).; Kristóf 1557–1577. Huszti kapit. tábornok. (Sanyiki Krisztina).; Lestár; Kata (1. Varkoch Miklós, 2. Bocskai István fejedelem).; Péter.; Anna. (Sárkány János).; Gábor 1604. (1. Mathényi Bora, 2. Perneszy Kata).; 1-től Zsuzsa (1. Falussy István, 2. Cziráky László).; 2-tól Orsolya (Viczay Sándor).; Miklós †.; János.; Miklós †.; István sz.-gróti kapit. (Kisfaludy Bora, ki utóbb Török Imre neje).; Margit (Palásthy Péterné)
Miklósnak Tárczay Luczától – mint látjuk – három fia volt: 1. László, ki nemzé Lestárt. – Lestárnak leánya Katalin előbb Varkocs Miklósnak neje, kinek halála után nejévé lőn Bocskay István erdélyi fejedelemnek. Meghalt 1604-ben. *
Szirmay C. Zemplin not. hist. p. 131. Wolph. Bethlen. VI. 135. 238.
Miklósnak másik fia János budai várnagy volt. * Nejétől Lévai Dorottyától fia Péter, ki nemzé Annát Sárkány Jánosnét és Gábort. – Gábornak két neje volt. Az első (1604-ben) Majthényi Borbála, kitől született leánya Zsuzsánna előbb (1627-ben) Falussy Istvánné, utóbb Cziráky Lászlóné. – Második neje Perneszy Katalin volt; ettől született: leánya Orsolya, Viczay Sándorné, és Miklós, ki magnélkül halt el.
Lehoczky Stemmat. II. 165.
Miklósnak harmadik fia I. Kristóf legnagyobb szerepet vitt a családban. Neje Tarczay Lucza után Sáros megyében Makovicza várához is örökségi joga volt, de ettől Szeredy György hatalmaskodása által elüttetett, s e miatt sikertelenül perlekedett. Mint katona Szapolyay pártján állván, előbb Huszt kapitánya * (1557–1564.), utóbb Erdélyben János Zsigmond hadainak főkapitánya (1566-ban) volt. 1560-ban Csáky Mihály kanczellárral ő küldetett Bécsbe követségbe I. Ferdinánd királyhoz béke-alkudozásra, de sikertelenül jártak. Ez évben kapta Arad megyében János Zsigmondtól adományban Csúcsfalut.* Birtokai azonban nagyrészt Erdélyben feküdtek, hol 50 helységet birt. * János Zsigmond halála után egy ideig Békesi (vagy jobban Békes) Gáspárral tartott, utóbb Báthorihoz csatlakozott; a székelyek pedig őt ohajták fejedelemnek, de nincs nyoma, hogy ezt hajhászta volna. Még 1577-ben ő vezérlé az erdélyi hadakat Váradra; valószinüleg nemsokára meghalt. Nejétől Sanyiki Krisztinától * három gyermekét ismerjük: Jánost, Istvánt és Margitot.
Forgách: Comment. 332. 339. – Kemény: Not. Capituli Albensis II. pag. 91.
Fábirán: Arad vármegye 7.
Lehoczky: Stemmatogr. II. p. 165.
Genal. auth. tom. II. és Deductiones et Tabellae geneal. Nemz. Muz. fol. 213. sz. kézirat. – Ellenben Lehoczky id. helyen nejeül Staniszlófi Báthori Erzsébetet irja.
János (I. Kristófnak fia) Nádasdy Pálnak és Thurzónak udvarnoka, 1632-ben Sz.-Péternél a török foglyokat kiszabaditá. Vitézül harczolt Kapornaknál is. Elesett Kanizsánál. Hadi vitézségeért arany lánczczal jutalmaztatott. Birt Huszton, Déván, Kőváron, Telegden, Kerekiben, Lugoson, Karánsebesen. * Fia Miklós Kővárnál lováról leesvén, családja fi-ágát megszakasztá. *
Ha való, mint Lehoczky Stemmat. II. p. 166. irja.
Ha való, mint Lehoczky Stemmat. II. p. 166. irja.
István, ki 1614-ben Szathmár megyében Ecseden Báthori Gábor végrendelete folytán egy telket kapott, * sz.-gróthi kapitánynak iratik. * Neje Kisfaludy Borbála volt, ki utóbb Török Imréhez menvén férjhez, ettől leánya Katalin Szegedy Pálnak lőn nejévé.
Szirmay Szathmár várm. II. 70.
Lehoczky Stemmat. II. 166.
Ezeken kivül – ámbár a családfán nem állanak – még több tagja is volt a Hagymássy családnak, kikről a történelem emlékezik. Ilyenek a következők:
Hagymássy Kelemen, ki – ugy látszik – I. Kristófnak testvére lehetett. Kelemen szintén Erdélyben szerepelt, és a maros-vásárhelyi országgyülés Petrovits Péterhez őt küldé követségbe, hogy azt és Izabellát az országba visszahivják. *
Wolph. Bethlen tom. I. p. 565.
Hagymássy Kristóf 1605-ben Bocskai részére állván, ennek serege egy részét vezérlé Sopron városa ellen, de sikertelenül. 1620-ban Kőszegh vára kapitánya volt, midőn Batthyány Ferencz a várat véletlenül megtámadván, elfoglalta, s Hagymássy Kristófot fogva Pozsonyba küldötte. *
Kazy Historia R. H. tom. I. 188. Pethő Gergely 166. 171. 176. 190. 192.
A család előnevét adó helység Beregszó Temes vármegyében, Sz.-Giróth pedig (most Szent-Grót) Zala megyében fekszik.
A család czimere: a vért udvarában nyillal nyakán átlőtt hattyú. A vért fölötti sisak koronáján ugyan oly hattyú áll, s a háttérben három zászló leng.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
