Hodor család. (Kézdi Sz.-Léleki).
A család előnevét Kézdi Sz.-Lélekről irja, s ott ősi idők óta lakhelye, székely öröksége, s tiz holdnyi birtoka a családnak. Már 1525. táján Hodor Kelemen Kézdi széki ev. reform. esperes. * Azonban izről izre szakadatlan nemzékrendét a családnak csak Hodor Mátétól birjuk, ki 1667-ki jan. 19-én Apaffy Mihály fejedelemtől Armalist nyert; ekkor kap czimerül a paizs kék mezejében egy lábon álló gólyát, mely felemelt lábával iró-tollat tart, példázva Máténak a fejedelmi udvarban tollával véghezvitt érdemeit. A paizs tetején álló sisak koronáján szintén a leirt gólya látszik, mint az egész czimert itt a metszvény ábrázolja.
Benkő: Transylvania Generalis Supplem.
A családfa Mátétól következőleg sarjadzott le:
«» Hodor Máté 1667.; I. Zsigmond † 1709.; Krisztina (Konrád Endre); I. József †; Sára (Cseh Péter); I. János; II. József (Pálfi l.); Bertalan † 1794. előtt., (Fejér Krisztina); Lőrincz háromszéki ág.; Imre †; «»Lajos † 1820. tájt. (Német l.); két fiu, egy leány.; II. Zsigmond †; II. János; Ágnes (Tokay József); Klára (Csipkés János); László; István pap 1838.; Ferencz; Mihály; III. János sz. 1755. † 1821. (1. Jákó Róza. 2. Vajna Anna); 1-től N. leány; 2-tól Károly szül. 1796. lak. Dobokán. (Ferenczi Mária); III. József †; Mária † 1858. aug. 18. (Farkas János); Róza szül. 1802. † 1833. (Gr. Kun Zsigm.);
Máténak a törzsnek fia I. Zsigmond bodzai harminczados (rationista), Leopold császár hive, mint ilyent egy rácz kurucz megöli * 1709-ben.
Cserey Mih. Historiája 434. lap.
II. József kolosi kamara Ispán 1771. előtt és után; eltemettetett Kolosvárott a Minoriták sírboltjában.
Bertalan tordai királyi hivatalnok, u. m. gazdatiszt a sógazdászat mellett 1771-ik év előtt és után 1767–1770. körül. Torda vármegye közgyülésén mint „kétség alá hozott nemes“ producált.
Imre 1796-ban pap és tanár, utóbb Csicsó-Kereszturban plébános.
Lajos előtt királyi testőr, majd erdélyi udvari kanczellárián fogalmazó (1815.), utóbb ugyanott titoknok Bécsben. Meghalt 1830. táján.
István 1830-ban kolosvári rom. kath. segéd-pap; 1838-ban szilágy-somlyói, utóbb a k.-fejérvári papnöveldében tanár.
III. János született 1755-ben. Meghalt 1821-ki nov. 16-án 1797-ig tordai sóhivatalnok ( = Provisor Oecomiae Fiscalis), 1797–1804-ig kolos-monostori kir. uradalmi tiszttartó és főgondnok, 1804-től 1821-ig a Szilágyban (Közép-Szolnok és Kraszna várm.) fő-dézsmás. Első nejétől Jákó Rózától egy leánya, második nejétől Vajna Annától következő négy gyermeke született:
a) Károly szül. 1796-ki május 22-én. 1815–1831-ig főkormányszéki irnok, 1825–1848-ig Doboka vármegye táblabirája. Az irodalom terén derék munkája „Doboka vármegye természeti és polgári Esmértetése. Kolosv. 1837.“ által szerzé magának érdemet. *
És e munkának is több rendbeli adatok közlése által egyik hő pártolója, miért ez alkalommal is köszönetemet nyilvánitom.
b) III. József elhalt.
c) Mária Farkas Jánosné, meghalt 1858-ki május 18-án.
d) Róza szül. 1802-ben. Gróf Kun Zsigmond neje; meghalt 1833-ki sept. 4-én.
Hodor nevü családot szentpéteri előnévvel lelünk Magyarországban is, melyből szentpéteri Hodor Pál vathai reform. lelkész, Seiler gr. után magyaritva ily czimü munkát adá ki: „Keresztyén vallásnak és egy keresztyén Filosofus vallásának summás leirása.“ Debreczen, 1799. 8r. 398. lap. *
L. Danielik Magyar Irók. II. köt. 112. lap.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
