Kálnoky család. (Körispataki gróf, és nemes).

Full text search

Ős székely család, melynek törzse a hagyományok szerint Kálnok helységet alapitá, és azt a család egy részben mostanáig is birja. A gróf Nemes és Mikó családdal egy közös nemzetségből eredeztetik *, és állitólag még a XIV. században I. Lajos király korában András, ki a családfa törzsét képezi, Nemes vezetéknévvel élt; s csak ennek fia István vette föl a Kálnoky nevet.
Szegedy Synopsis §. 661. – Benkő Transylv. generalis I.
Nevezett Nemes András hagyomány szerint, – mi azonban a grófi diplomában leli alapját, – I. Lajos király testőrkapitánya volt, és azt vadászat közben egy medvétől menté meg, a honnan eredeztetik a család ősi czimerét, a dühösködő medvét *. Fia – mint mondók – István a Kálnoki nevet vevé föl. Ennek fia Máté, ennek Demeter, ennek II. András. Benkő szerint e II. András vette föl a Kálnoky nevet, és Andreas Nemes de Kálnok-nak iratott. Ezen II. András 1459-ben jelen volt a medgyesi gyülésen *; egyik fia I. Bálint pedig 1506-ban az agyagfalvi gyülésen vett részt *. És az ő idejétől kezdve azután folytonos világosságban áll a család története.
Benkő Transylv. generalis II. p. 450.
Kállay Székely nemz.
Kállay Székely nemz.
A családfáról, – mint látni fogjuk – lehagyvák nagyrészben a leányok nevei *, holott a más családokkali összeköttetést épen ez mutatná fel.
Kővári L. Erdély nev. családai 137. 138. lapjain.
Mielőtt tehát a család többi tagjairól is elmondanók rövid történelmi jegyzeteinket, lássuk I. Andrástól kezdve a család leszármazását a mai napig:
Nemes András I. Lajos kir. testőre.; Kálnoki István; Máté; Demeter; II. András 1459.; I. Bálint 1506.; Mihály. †; Péter Háromszéki főpap; II. Bálint 1560. táblai ülnök (dersi Petki Anna); Tamás a nemesi-ág törzse Lásd II. táblán.; Druzsianna (1. Kemény János. 2. Basa Tamás.); I. János 1612. Háromszéki főpap. (Sárfalvi Károli Kata); III. Bálint † 1627.; István Miklósvársz. királybiró székelyek kapit. (Béldi Anna); Sámuel gróf 1697. kanczellár † 1706. (gr. Lázár Erzse); Krisztina (Csáky Gábor); Zsuzsa (Mikes Kelemen); Ádám Csiki főkap. † 1719. (Mamucca de la Torre Mária); Bora (gr. Apor Péter); Domokos † 1732.; Antal tábornok; II. Sámuel ezredes; József a török (Maurer l.); Judit 1752. (gr. Petki Ist.); Lajos 1786. Torda v. főisp.; Franciska (Jellachich Ján. tábornok.); Ádám; Dénes Mikl. k.-biró iró (nőtlen); Julia (1. Maurer Mihály. 2. gr. Haller Lajos); Franciska † 1846. (Sethal János); Henrik; János tábornok † 1832. (b. Jósika Bora); György † százados (gr. Haller Anna); Imre (nőtlen); Pál titkár (nőtlen); Felix.
II. tábla.
Tamás, ki az I. táblán. 1586.; Benedek 1612.; I. Mihály Csiki főkap. 1660.; László; Anna (Túri Fer.); Farkas 1686.; IV. Bálint. 1678. † Törökországban.; Péter 1704.; II. Mihály.; II. Tamás; József † 1711.; III. Mihály. 1711.; János 1715.; Teréz (Mezei Györg); Sándor székely ezredes.; Antal (Forró Teréz); Ferencz.; Klára (Pócsa Samu); Róza (Mikó Pál); József (1. Szacsvai Erzse. 2. Székely Anna); Sándor.; Károly.; András.; József.; Karolina.; Erzsébet.
I. Bálintnak, ki 1506-ban az agyagfalvi gyülésen jelen volt, fia I. Péter Háromszék főkirálybirája a XVI. század közepén két ágra szakasztá családát két fia II. Bálint és Tamás által. Annak ágazata utóbb gróffá leve, míg emennek ága maradt a nemesi rangnál; amaz ág az I.; – Tamás ága pedig a II. táblázaton mutattatik fel.
II. Bálint táblai ülnök 1560-ki dec. 11-én az ország által a vallásos vitatkozás hallgatására rendeltetik *. Nejétől dersi Petki Annától leánya Druzsianna előbb Kemény János, utóbb Basa Tamás hitvese. Fia János 1600–1610 körűl Háromszék főkirálybirája, 1602-ban Géczi Andrással tartott; 1603-ban Székely alatt harczol és elfogatik, 1604-ben megszabadul; 1605-ben Bocskai részére a havasalföldi vajdával szövetséget köt *. 1607-ben aláirta a contestatiot a jezsuiták mellett. Emlittetik a fejérvári gyülés 1608-ki aug. 9-ki gyülés végzésében is. Később Báthori Gábor zsarnoksága ellen kel fel, miért 1612-ben máj. 15-én a szebeni gyülésen nótáztatik *; de Bethlen Gábor alatt kegyelmet kap 1614-ben *. Egyik fia III. Bálint 1627-ki aug. 4-én Brassóban halt meg kora 24. évében.
Kállay, A székely nemzet 254. l.
Wolph. Bethlen tom. V. p. 410. VI. p. 292. 293. 319.
Bojti G. Engelnél Monumenta ungarica 320. 344. 399.
Hogy e János II. Bálint fia volt, Kővári irja Erdély nev. családai 137. 138. lapjain közlött családfán, ellenben A székely nemz. Constitutioja 162. lapján közlött peres itéletben nincs róla szó, a szerint a leágazás igy hangzik: Si quidem Actor Spectabilis ac Magnificus Comes Antonius, filius Adami, filii Samuelis, filii Stephani, filii Petri olim Kálnoki de Köröspatak etc. Itt van-e tehát a hiba, vagy Kővári közlötte családfán? – nem tudhatom.
Jánossal egy időben egy másik János is élt, ki 1603-ban Brassónál Székely Mózses alatt esett el *.
Wolph. Bethlen tom. V. pag. 408. világosan alter Joannes-nek nevezve!
István, I. Jánosnak fia 1631. táján Miklósvárszék alkirálybirája volt Henter Péter statutoriája szerint. Ennek fia I. Sámuel, családjának legnagyobb férfia, erélyes, eszes férfiu. Háromszéknek főkirálybirája volt. 1686-ban Tökölit megverte a Vaskapunál; Tököli zászlója most is megvan Körispatakon *. Utóbb kincstartó, majd főtartományi biztos. 1694-ben Csikból kiverte a tatárokat, és még ezen évben legelső udvari kanczellár lön *, és az erdélyi udvari kanczellariát szervezé *. 1697-ki april S-án I. Leopold királytól grófi rangot nyert utódai számára is *. Ekkor nyeré az ősi medve czimer helyet az itt metszvényben látható czimerét, mely egy négyfelé osztott paizs, közép koronás kis paizszsal, melynek arany udvarában koronás kétfejü sas látszik, mellén aranyvértecskén a király nevének kezdőbetüje nagy L. ragyog. A czimer nagy paizs osztályaiban a rokon-családok czimereiből kölcsönzött képletek tünnek fel, ugymint az 1. osztályban a kivont karddal álló grif, (Bánffy czimer); a 2-ik osztályban a koronás fejü, és az ország almáját harapó kigyó (Bethlen czimer); a 3-ik osztályban fészkén ülő, és fiait vérével tápláló pellikán (tán Petki czimer?); a 4-ik osztályban a nyillal átlőtt és megkoronázott láb (Béldi czimer) látható. A paizs fölött két koronás sisak áll, a jobboldaliból az ősi czimer a száján nyillal átlőtt vérző medve, a baloldaliból pedig a nyakán nyillal átlőtt, és szarvai fölött félholdat és csillagot mutató dámvad (Lázár czimer) látható. A paizst – ugylátszik – arany-fekete foszladék veszi körül.
Kállay Székely nemz. 255. l.
1694. febr. 23. art. Kővári szerint.
Cserey Mih. Hist. 139. 157. 209. 229. 250. 434. 439.
Benkő Transylvania gen. II. 451, hol a grófi diploma is közöltetik.
I. Sámuel, ki 1706-ban halt meg, – irodalmi téren is működött, ő folytatással adá ki Pethő Gergely Krónikáját 1702-ben, mely előbb leirt czimere áll, és e czimer alatt a czimerre vonatkozó következő (izetlen) versek állanak:
„Czimeredben lévő vadak piros vérrel
Ékesek, s vitéz láb, kemény nyil lövéssel.
Az griff és pellikán kegyelmes uradhoz
Jegyzik hűségedet, és Magyar hazádhoz.
Bánffi, Bethlen, Béldi, Lázár s Petki nemmel,
Kálnoki ős névvel te dicsekedhetel.”
Ugyan ezen czimer fölött – ugy látszik jelszava áll ez igékben: „Nec timide, nec tumide.“ Nejétől gróf Lázár Erzsétől, ki 1709-ben halt meg * fia volt
Cserey Mihály Hist. 434.
Ádám gróf, 1705-ben január 27-én csiki főkapitánynyá neveztetett ki *. neje Mamucca de la Torre Mária, spanyol nő, nővére volt az oláhországi vajda nejének.
Kaprinai Mss. B. tom. XX. p. 285.
Fiai közűl József, korán özvegységre jutott anyjok által Oláhországba vitetett, ott nevekedett fel; s később hivatalt viselt. Az akkori török-osztrák háboru zavaraiban – irja róla Kővári – Oláhország bojárai közt összeesküvést hoza létre, melynek czélja volt, Oláhországot a töröktől elszakasztva, a magyar korona igényein, Austriához csatolni. De a terv kitudódván, Konstantinápolyban zsinórt inditának számára; mi elől Erdélybe futott. Itt táblai ülnökségre neveztetett, de el nem fogadá. Életét Miklósvárt végzé. Közönségesen Kálnoki a török-nek nevezék. Nejétől Maurer leánytól fia Ádám; ennek fia Dienes, nőtlen, a forradalom előtt Miklósvárszék királybirája, és országgyülési hivatalos. 1847-ben Felső-Fejér megye főispánjává neveztetett, erről 1848-ban lemondván, a forradalom után elvonulva a hivatalos pályától, külföldi utazást tett, és arról irt munkájának „Vándor emlékei“ 1853. 2 kt. tiszta jövedelmét a Garai árváknak ajándékozá. Több czikket is irt a Kolosvári Közlönyben, és egy regényt „Karacsai Indár“ czim alatt 3 kötetben.
Józsefnek (I. Ádám fiának) testvére Antal szervezé az erdélyi első huszár sor-ezredet, az ugynevezett vörös csákósokat. Meghalt mint táborszernagy. Fia Lajos tordai főispán volt 1786-ban. Ennek fiai Henrik és János a tábornok, ki 1832-ben halt meg. Nejétől b. Jósika Borbalától már csak két fia Imre és Pál élnek.
Testvére Sámuel ezredes volt, elesett a porosz háborúban. Testvéreik még Ferencz, ki mint Csikszék birája halt el 1743. körűl. Továbbá Tamás, Jusztina b. Jósika Zsigmondnő, Teréz, Szálkai Istvánné, Kata tábornok Salm neje, kik 1750-ben osztozának *. Végre testvérök volt
Peti Apor Lusus Mundi. Ms. Kővári szerint.
Domokos, ki 1732-ben halt meg, és reform. vallásu nejétől hat gyermeke maradt *.
Pethő G. Kronikája folyt. Spangár: az 1732. évre.
A II. táblázatot, – melyen a nemesnek maradt ág sarjadzik le, Tamás kezdi meg, ki 1586-ban perelt testvérével II. Bálinttal Egyedmezeje fölött Miklósvárszékben a Jankó családdal. Fia
Benedek 1612-ben mint Báthori Gábor ellenese nótáztatott, de Bethlen Gábor alatt kegyelmet nyert *. Két fia maradt: Mihály és László.
Bojti Engelnél p. 399.
Lászlónak fia Farkas, 1656-ban a kormány tanácstagjául neveztetett. Fia József 1704-ben aláirta Rákóczy Ferencz számüzetését *. Cserey szerint kora egyik eszesebb férfia *. Meghalt Brassóban ifjan 1711-ben. Leányában Terézben Mezei Györgynében ága kihalt.
Kállay Székely nemz. 255. l.
Cserey Mihály Hist. 368. 439. 465.
Mihály 1649-ben Miklósvárszék ülnöke, Szárazajtáról irta magát * 1660. körül csiki főkapitány és Mikovár kapitánya a Barcsay pártján állt *, és ennek követe is volt a Portán *; a Kemény János részén állók által Csikban fogságot szenvedett. 1661-ki jun. 10-én a szebenieknek nyugtató levelet ad Bedőházi Tamás javainak átvételéről *. Fiai közűl
Kállay Székely nemz. 254.
Kazy Hist. tom. 242.
Szalárdy Siralmas krónika 607. l.
Kemény Not. Capit. Albensis p. 248.
IV. Bálint 1667–1678-ban Bethlen János Miklós atyjánál szolgál, és Bethlen Miklósnak barátja Béldi Pál részén lévén, ezzel kivándorlott a törökhöz, és ott is halt meg. 1678-ban nótázták *.
Cserey M. Hist. 97. 106.
Péter, IV. Bálint testvére, 1704-ben csiki főkapitánynyá neveztetik, de a következő évben már a Rákóczy forradalom részén állt, és Brassót ostromlá *. Testvére
Cserey M. Hist. 328. 356.
Tamás, kinek egyik fia Mihály a forradalom részén áll, és Rákóczival Lengyelországba fut 1711-ben *. Fia Sándor székely ezredes volt.
Cserey M. Hist. 473.
Tamásnak másik fia János, ennek fiai Antal és Ferencz. Antalnak Forró Teréztől fia József, ki atyja a most élőknek.
A Kálnoky családból az emlitett Sámuelen kivül az irodalmi téren látjuk Kálnoki Mihályt, ki imádságos könyvet „Hosszú utcza, kevés költség“ czimül irt *. És József, az ugynevezett török, koráról becses jegyzeteket hagyott, mi azonban az 1848-ki forradalomkor földulatott.
Magy. tud. társ. Évkönyv. IV. köt. 6. l. Kóvári szerint.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages