Lorántfy család. (Serkei †.)

Full text search

Lorántfy család. (Serkei †.)
A Lorántfy (vagy néhol Loránthffy) család a Ratold és Olivér nemzétségéből származtatik.* Nevezett Ratold és Olivér Apulia Caserta városából Kálmán király korában jöttek Magyarországba,* és itt bírtokkal ellátva, egy, több családra oszlott nemzetséget alkottak.
Wagner C. Collect. geneal. historica dec. IV. p. 72–77. Ugyancsak Wagner (Mss. Tabell. geneal. XXXV. és XXXVI.) a Lórántfy családnak ősei egy két nemzedékét „de Kapolya“ nevezé, de tévedve; és igy a munkában is tévedésből történt a Kapolyai cziknél a Lorántfiakra hivatkozás.
Kézai Simon krónikája Endlicher kiadásában 125. l. – L. Turóczi krónika fej.
Már 1283-ban – midőn a nemzetség (generatio) osztozott, már négy törzs ágazatán találjuk ivadékát, azon Balduin mesteren kívűl, kitől a ráthóti Gyulaffy család eredeztetik.
Ama négy osztozó ágazatnak, a tőlök leszármazó családok kijelölésével, nemzedék sora következőleg áll:
Leustach.; Rolánd mester 1283. a Feledy és Lorantfy-ak őse.; Desew 1283 Ilswai cs.törzse.; István.; Domokos 1283. Paszthóy cs. törzse.; László 1283. Tary cs. őse.; Kakas 1283. Kazai Kakas cs. őse.; Olivér.; Rejnold.; Miklós 1283. Putnoky cs. törzse.; Rolánd bán.; Mátyás 1283.
E nemzedékek közűl Mátyás, Roland bánnak fia, az osztályban kapta Laapát (Somogy vármegyében) a Pozsega megyei minden birtokot, Nagy-Kemlek várát Slavoniában, Nagy-Rátoldot (Veszprémben), Halast (Szabolcsban), Kövesdet (Zemplínben).
A többi osztályos vérségek kapták Kazát Borsodban, Putnokot s Feledet Gömörben, Patát és Szent-Györgyöt Somogyban, Ujlakot (?) Kevesdet és Oláhtelket Biharban, Szelpet Pozsonyban, Ratoldot Pestben, Csicsót és Retheket Erdélyben.
A följebb emlitek Rolándtól Leustach fiától így fejlődött és származott a Lorántfy család:*
Wagner C. Collect. geneal. historica dec. IV. p. 72–77. továbbá Bartholomaeides not. Cottus Gömör. p. 187–192. Geneal, Authent. tom. I. – Lehoczky Stemmat. II. stb.
«» Leustach de genere Ratold.; Rolánd 1283.; Desew 1283. az Iloswai cs. törzse.; Desew a Feledy cs. törzse.; I. Loránd 1324. ennek jut Serke vára. fia vagy unokája:; Serkei I. János vajda, hol?; II. Loránd.; II. János.; Hedvig 1493 is élt. (1. kazai Kakas György. 2. daróczi Tybold Miklós. 3. bekényi Alaghy Dienes.); György Lorántfy névvel. gömöri főisp. 1443. (Széchy Anna.); III. János. (Margit); Tamás.; I. Tóbiás 1495. Folyt. a köv. lapon. Mihály 1485. (Balassa Agata.); Kata.; Erzse.; Anna (Széchi László).
I. Tóbiás, ki az előbbi lapon. 1495.; Miklós 1505. gömöri követ. (Csetneki Kata).; I. László. (Csetneki Dora).; II. Tóbiás.; V. János. (Viczmándi Judit.); III. Tóbiás.; Dorottya (Szécsényi Péter.); IV. János 1580. gömöri és zempléni alisp. (Derencsényi Borbála.); Kristóf 1570. 1602. (Feledy Margit.); Farkas (Ráskay Magdolna.); Zsigmond 1599. (1. Pekri Zsuzsa. 2. Horváth Anna.); Péter 1599. putnoki várkapit. (Keczer Zsuzsa.); 1-től Anna. (Basó Mihály.); 2-tól II. László.; Orsolya. (1. Temesvári Mihály. 2. Bakos János.); Zsuzsa. (Vécsey Sándor.); Anna (mezősi Borbély Demeter.); III. László. 1511. 1578. (Horváth Erzse.); János.; György (dévényi Melléthey Margit.); Pál.; Mihály † 1614. (1. Zeleméry k. Borbála. 2. Andrássy Kata.); Erzse 1610.; Zsuzsánna † 1660 april. 18. (Rákóczy György erd. fejed.); Mária (Rákóczy Zsigmond.); Kata † 1681. (1. karatnai Alia Sámuel 2. Apaffy István.); Bora 1610.
A táblázaton állókra nézve megjegyezhetjük, hogy I. Loránd osztály útján jut Serke várához, melyről egy ideig a család vezetéknevét, utóbb pedig csak előnevét írá. Fia vagy unokája János nem tudni hol, vajda volt, ennek fiáról II. Lórántról vette fel a család a Lórántfy nevet. Ennek egyik fia György Gömör vármegye főispánja 1443-ban,* ez többször harczolt Giskra ellen, ki főleg azon vidéken, hol Lórántfy György birtokai feküdtek, gyakran dúlt és pusztított, és kit egyszer Gede vára alól György el is űzött, de utóbb Giskra Lorántfy Györgytől Serke várát csakugyan elfoglalta, és azt csak Hunyadi Mátyás foglalta 1460-ban vissza, és adta vissza ismét Lórántfy Györgynek.
Teleki, Hunyadiak kora X. köt. 139.
Györgynek neje Széchy Anna lévén, ennek jogán, valamint két unokája a Csetneki családból nősűlvén, ezek után kivált Gömör és a szomszéd megyékben szaporodott a család birtoka. Györgynek fiától I. Tóbiástól nemzett két unokája Miklós és I. László által két ágon terjedt le, de mindkettő a XVII. század végén elenyészett. I. László ágáról nincs mit megjegyeznünk. Miklósnak; ki 1505-ben a rákosi országgyűlésen Gömör vármegye egyik követe volt,* Csetneki Katalintól három gyermeke maradt: IV. János, Kristóf és Farkas. Ezek közűl Kristófnak egyik fia Zsigmond, kinek első nejétől petrovinai Pekri Zsuzsánnától leánya Anna Basó Mihályné; – második nejétől pedig Horváth Annától fia II. László született, ki magnélkül halt el. – Péter 1599-ben Putnok várkapitánya volt,* feleségétül lipóczi Keczer Zsuzsánnától szintén nem hagyott maradékot. A harmadik testvér
Jászay, A m. nemz. napjai a mohácsi vész után 157. l.
Jászay P. id. h.
Bartholomaeides C. Gömör. p. 191.
IV. János 1580-ban* Gömör és Zemplín vármegye alispánja volt. Hitvestársától a gazdag hozományú Derechényi Borbálától három leánya és egy fia III. László maradt.
Lehoczky Stemmat. I. p. 194. János alispánságának kora sajtó hibával áll 1530. évre téve; és így vevé azt által Bartholomaeides is C. Gömör 757. lapon. De Lehoczky Stemmat. II. 228. lapon helyesen irja az 1580. év számot. És ez évben volt Lorántfy János Zemplín vármegyében is alispán. L. Szirmay C. Zemplin. not. hist. 89.
III. László, kit Bebek a császári tábornokhoz Svendihez követűl járatott Szadváráról,* 1571–1578. évben említetik. Nejétől Horváth Erzsébettől, ki utóbb Thőke Kristófhoz ment férjhez, – többi közt Mihály tünt föl. Ez első neje zeleméri Kamarás Borbála után, kinek nagyanyja ruszkai Dobó Anna volt,* bár ha nem épen az osztályos vérségek sérelme nélkűl, több szép jószágon kívűl 1608-ban a sárospataki és ledniczei várnak is birtokába jutott.* Lórántfy Mihály nem volt főispán, – mint némelyek vélik, – mert Ketskeméti az ő magyar egyházi beszédeinek ajánló levelét neki ily czímmel „Az Nemes, Nevezetes és Nemzetes vitézlő Úrnak, Lórántfy Mihálynak, Sárospataknak, Barsinak, Csetneknek stb. urának“ ajánlotta; hanem azért L. Mihály tekintélyes s dúsgazdag úr volt; ki 1611-ben Thurzó György nádorral Tokajban a béketanácskozásokban; és bárha fösvénynek és kincs-sóvárnak iratik, de a sárospataki reform. iskolának már ő is egy főpártolója s jóltevője volt. Első neje zeleméri Kamarás Borbála már 1610. nem élt;* utána nem sokára másodszor is nősűlt, egybekelvén csíkszentkirályi Andrássy Katalinnal, kivel azonban sokáig nem élhete, mert ez az 1614. év lefolytával meghalt.* Fiai nem maradtak, kihez mentek férjhez leányai, a táblázat mutatja, de ezen leányok közűl különösen megemlitendő Zsuzsánna, ki 1616-ban Rákóczy Györgynek később Erdély fejedelmének lőn nejévé, vele hozományképen szállott Sárospatak a nagy nevű Rákócziak házára. Lorántfy Zsuzsánnát pedig nem csak a sárospataki ref. collegium tiszteli mint iskolája egyik fő megalapitóját, de a magyar történelem is legszebb emlékű honleányai között mint a női erények legmagasztosb példáját mutatja föl.* Irt egy könyvet is „Mózses és a Próféták“ czím alatt. Meghalt e derék hölgy 1660. april. 18-án.*
Istvánffy Hist. libro. XXVIV.
Hibásan áll e szerint e munka III. köt. 328. lapján a Dobó családfán Dobó Anna Lorántfy Mihály nejéűl, mert Dobó Anna zeleméri Kamarás János neje volt. Lásd erről a Zeleméry családot; és a Pótlékkötetben a Dobó családot.
Szirmay C. Zemplin not. top. 182. 197. 270. és Botka Tivadar az Új Magyar Múzeum 1860. folyam 172. lap.
A leleszi convent előtt tett egy bevallás szerint; és így Szombathi János Historia Schold Sárospatak p. 72. tévedve írja 1612. közűl meghalálozottnak, mert 1610. előtt halt meg.
Szombathi Historica Schold Sárospatak p. 72.
L. Erdélyi János: A sárospataki ref. iskola háromszázados ünnepe. – Szombathi János Historia Scholae Sárospatakiensis. S-patak, 1860. – Magyar- és Erdélyország képekben. Kiadta Kubinyi Ferencz és Vahot Imre. IV. köt. stb.
Kata Hist. critic. XXXIII. 184.
Zsuzsannát túl élte nővére Mária, Apaffy Istvánné, ki 1681. april 29-én kora 61. évében a Lórántfy nevet sírba vitte.
A család czímere, mint az már a Ratold nemzetség alapítójánál is volt, és mint e munkában az Ilsvai családnál is láttuk, egy gyökér nélküli törzsökből zöldellő két hársfa-levél; mint azt egy XVII. századbeli költő latinúl és magyarúl is megénekelte. Álljanak itt az eredeti latin versek.*
Gvevara Antal: A fejedelmek serkentő órája. Ford. Prágai András. Bártfa 1628. 2-rét; az előbeszéd után. E könyv Lórántffy Zsuzsánna és férje Rákóczy György költségén nyomatott.
Consilio propriae, belloque insignia genti,
Clara Lorandfiadum sumsit honore domus.
Quippe viret foliis sine sed radice duobus
Truncus, qui tiliae creditur esse sacrae.
Regalique coronatur diademate cassis,
Haec sunt sive sagi stemmata sive togae,
Eniteat seu Marte lubet seu pace quieta,
Eniteat truncus pluribus ille comis.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages